Egy kormányrendelet és egy kormányhatározat is megjelent kedden este, amely a Malév leállásának esetére fogalmaz meg intézkedéseket. Az egyik, kedden délután megjelent, este hatkor hatályba lépõ rendelet szerint kártalanítást és segítségnyújtást azok az utasok kaphatnak, akik érvényes menetjegyüket a Malév menetrend szerinti járatainak leállását megelõzõen vásárolták meg, valamint, akiknek az érvényes Malév-jegyük van a légitársaság üzemelése beszüntetésének napján, valamint azt követõen három naptári napra. 
Azok is számíthatnak kártalanításra, akik a Malév menetrend szerinti járatának leállása napján vagy azt megelõzõen a célállomásra már elutaztak, és a visszafelé útra 2012. február 29-ig érvényes, Malév-járatra szóló menetjeggyel rendelkeznek. A kártalanítási igényeket március 31-ig lehet benyújtani.  A Magyar Közlönyben megjelent egy másik rendelet, amely a kártalanításra 2 milliárd forintot különít el a rendkívüli intézkedésekre fenntartott kormányzati keretbõl.

 A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium sajtóosztálya az [origo] megkeresésére közölte, hogy az intézkedésre a "a legrosszabb forgatókönyvre való felkészülés jegyében" volt szükség. "A jelenlegi kiélezett helyzetben minden szükséges feltételt biztosítani kíván ahhoz, hogy egy esetleges leálláskor elsõdleges feladatként az úton lévõ utasok célba juttatását elõsegíthesse" - olvasható a közleményben.

A Budapest Airport nem kapott semmiféle jelzést arról, hogy a Malév a gépei leállítására készülne - közölte az [origo]-val Hardy Mihály szóvivõ. Kérdésünkre hozzátette, nincs arra vonatkozó szabály, hogy ilyesmit mennyi idõvel az intézkedés életbe lépése elõtt kell közölni a reptér üzemeltetõjével.

A Malév szóvivõje, Róna Márta az [origo]-nak azt mondta, nem kívánnak nyilatkozni semmit azon túl, ami a cég délutáni sajtótájékoztatóján elhangzott. A rendeletek megjelenése elõtt néhány órával Berényi János, a Malév elnöke tartott tájékoztatót, amelyen kijelentette, hogy a Malév repülni fog. Azt is mondta, hogy a kormány elkötelezett a nemzeti légitársaság mellett, amit bizonyít, hogy stratégiailag kiemelt céggé minõsítette a vállalatot. Ez hétfõn történt meg egy másik kormányrendeletben. Berényi ezt olyan védõernyõnek nevezte, amely alatt a társaság menetrend szerint szállítani tudja az utasokat.
A menedzsmentnek ugyan van egy legrosszabb esetre vonatkozó forgatókönyve, de nem ezzel számolnak alapesetben - mondta Berényi. Hozzátette: a cégvezetés azon dolgozik, hogy biztosítsa a mûködés feltételeit, és az errõl szóló pénzügyi terv a hétvégére készül el. A cég elnöke hozzátette, a kormány, mint tulajdonos, tárgyalásokat folytat arról, hogy biztosítsák a 60 milliárd forintos adóssággal rendelkezõ Malév mûködését, illetve egy magánbefektetõ bevonásával létrejöhessen egy, a Malév szerepét átvevõ új légitársaság.

Hétfõn lépett hatályba a kormány rendelete, amely  kiemelt stratégiai fontosságû cégnek minõsítette a Malévet. Az pedig lehetõvé teszi, hogy a törvény szerint a kormányrendelet kihirdetésétõl kezdve a gazdálkodó szervezet ellen a hitelezõk csõdeljárást nem kezdeményezhetnek, a kérelmet a bíróság soron kívül elutasítja. Továbbá rendkívüli moratórium illeti meg a kiemelt fontosságú céget a vele szembeni követelések teljesítésében.

Az ominózus rendelet lehetõvé teszi, hogy az állam által irányított és ütemezett eljárásban rendezzék a légitársaság pénzügyi helyzetét. Ez azért áll a kormány érdekében, mert számos tényezõ szól az ellen, hogy a Malév esetleges csõdje és egy új nemzeti légitársaság elindulása között biztosítsa a mûködést. Egyrészt az idegenforgalomnak okozhat érzékeny veszteségeket a Malév leállása. Másfelõl a budapesti repülõteret mûködtetõ Budapesti Airport Zrt. privatizációs szerzõdésében van egy pont az elvárt minimális utasforgalomról. A Malév a reptér jelenlegi forgalmának majdnem negyven százalékát adja, kiesésével veszélybe kerülhetne a forgalmi minimum teljesülése.

Limburger Lóránt, a Malév vezérigazgatója hétfõn délután pedig közölte, a Malév tevékenységének finanszírozása január végétõl ellehetetlenül a folyamatosan javuló kereskedelmi eredmények ellenére. A Malév egyúttal jelezte, megállapodást kötött az ILFC amerikai lízingcéggel, amely "a folyamatos mûködéshez" a repülõgépeket továbbra is biztosítja. Az igazgatóság elnöke, Berényi János felkérte a Malév menedzsmentjét, hogy a folyamatos mûködés biztosítása érdekében készítse el a következõ idõszak likviditását bemutató tervét a hét végéig. 

A Malév helyzetét hónapok óta igyekszik rendezni a kormány, egyelõre eredménytelenül. Az államtól az utóbbi években többször tízmilliárdos támogatáshoz, legutóbb novemberben és decemberben összesen több mint 9 milliárd forintos tulajdonosi hitelhez jutó vállalat helyzetének rendezése január elején vált sürgõssé, mert az utóbbi években a Malévnak nyújtott állami támogatásról hétfõn közzétett uniós döntés arra kötelezi a magyar kormányt, hogy fizettesse vissza az Európai Bizottság által az uniós versenyjoggal összeegyeztethetetlennek minõsített tételeket.

A Malévnak nincs annyi pénze, hogy visszafizesse a több tízmilliárd forintot, ezért lehet szükség az említett, állami kontrollal végrehajtott eljárásra, amelyet a stratégiai céggé történõ minõsítés tesz lehetõvé.