Mindhárom korábban bejelentett ügyben megindítja Magyarország ellen a kötelezettségszegési eljárást az Európai Bizottság (EB). A Bruxinfo értesülései szerint formálisan csak kedden döntenek a procedúráról a biztosok, de a kifogásolt jogszabályok - a jegybanktörvény, a bírák kötelezõ nyugdíjazása 62 éves korukban és az adatvédelmi ombudsmani tisztség átalakítása - vizsgálata már hétfõn lezárult.
A jegybanktörvény ügyében indítandó kötelezettségszegési eljárás lehetõségére már decemberben figyelmeztette Orbán Viktort José Manuel Barroso bizottsági elnök, majd érveit késõbb többször Olli Rehn, a gazdasági-pénzügyi kérdésekben illetékes bizottsági alelnök is megismételte. A bírák nyugdíjazása, valamint az adatvédelmi biztos idõ elõtti menesztése miatt Viviane Reding, a bizottság alapjogi ügyekben illetékes alelnöke a múlt év végén figyelmeztette Navracsics Tibor közigazgatási minisztert.
A bizottság egy hete adott ultimátumot a magyar kormánynak: jelezte, hogy három magyar törvény is ellentétes lehet az uniós joggal, és kész minden rendelkezésére álló eszközt bevetni, hogy a helyzet megváltozzon. A Reuters értesülései szerint a magyar kormány az utolsó pillanatban, akár kedden délelõtt is tehet engedményeket Brüsszelnek, de ha ez nem történik meg, az eljárások elkezdõdnek.

Az eljárásokra rálátó kormányzati források az [origo]-nak már a múlt héten azt mondták, nem várhatók ilyen informális jelzések, és szándékosan nem keresik a kapcsolatot az EB-vel, azért sem, mert a kabinet arra vár, hogy a bizottság eddigi, általános kifogásain túl a jogszabályok szövegében is megjelölje, hogy mely pontokon kell szerinte változtatni a már elfogadott törvényeken. A helyzet élét a bizottság ultimátuma óta eltelt egy hétben a kormány nyitottságát tükrözõ, a néhány héttel ezelõtti kommunikációhoz képest fordulatot jelentõ nyilatkozatokkal próbálták elvenni a kormánytagok.

José Manuel Barroso EB-elnöknek a jegybanktörvény végszavazásának elhalasztását kérõ levelére Orbán Viktor karácsony elõtt például még azt válaszolta, "nincs mód, hogy halasztást engedjünk", illetve "a törvény nem tartalmaz semmi olyat, amit jogában vagy módjában állna kifogásolni". Az MTI-nek január 8-án már azt mondta, "amennyiben az IMF és az EU érvei megfontolandóak, a kormány is kész azokat magáévá tenni, mert nem presztízskérdés a korábbi álláspontunk fenntartása vagy megváltoztatása". Múlt csütörtökön Brüsszelben újságírók elõtt úgy fogalmazott, "ha az unió érvei meggyõzõek, a kormány fontolóra veszi a jogszabályok módosítását". Az elmúlt napokban Martonyi János külügyminiszter is megígérte több hazai és külföldi lapnak, hogy Magyarország kész módosítani a vitatott törvényeken.

Ezeken túl az [origo] információi szerint Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter hétfõn délután telefonon is egyeztetett Viviane Reding alapjogi biztossal az illetékességi körébe tartozó két jogszabályról. Úgy tudjuk, a bírák nyugdíjazásával és az adatvédelmi biztosi rendszer megváltoztatásával kapcsolatban a miniszter biztosította Viviane Redinget arról, hogy ahhoz hasonlóan, ahogy a kormány 2011 februárjában, szintén bizottsági kifogások nyomán több ponton is módosított a sokat bírált médiatörvényen, most is hajlandó korrigálni a vitatott jogszabályokon.

A kötelezettségszegési eljárás az uniós alapszerzõdés betartatásának egyik eszköze, ennek kezdetérõl elõször hivatalos értesítés megy a kormánynak, ezt akár már kedden elküldhetik Brüsszelbõl. Ha a bizottságot nem nyugtatja meg a kormány válasza, az eljárás új szakaszba lép, és Magyarország hivatalos felszólítást kap arról, hogy meg kell felelnie az uniós szabályoknak. Ha erre sem reagálunk a bizottság elvárásai szerint, az EB az Európai Bírósághoz fordulhat. Ennek ítélete már kötelezõ érvényû lesz.

A kötelezettségszegési eljárás egyáltalán nem rendkívüli procedúra az Európai Unióban: Magyarország ellen 2004 és 2010 között 315 esetben indult ilyen. A mostaninak azért van különös jelentõsége, mert az Európai Bizottság részben a kifogásolt törvények megváltoztatásához kötötte a Magyarországnak nyújtandó EU-IMF készenléti hitelkeretrõl szóló tárgyalások elindítását. Olli Rehn biztos a BBC-nek egyenesen azt mondta, a jegybanktörvény módosítása az egyik elõfeltétele az Európai Unió részérõl a Magyarországgal kötendõ megállapodásnak. (A Bruxinfo információi szerint az adatvédelmi biztosi poszt és az igazságügyi reform ügye nem ennyire kardinális kérdés.) Az még nem világos, hogy Brüsszel milyen garanciákat fogad el a tárgyalások megkezdéséhez, megelégszik-e a kormány ígéretével, vagy addig nem hajlandó lépni, amíg a kifogásolt törvényt nem módosítja az Országgyûlés.

Angela Merkel német kancellár vasárnap a Deutschlandfunk közszolgálati rádióban reagált a Magyarországgal kapcsolatos kritikákra. Amikor a riporter kész tényként vetette fel, hogy a következõ napokban megindul Magyarország ellen a kötelezettségszegési eljárás, a német kormányfõ azt mondta, helyesnek találja, hogy a bizottság kivizsgálja, megfelelnek-e a magyar alkotmány szabályai, illetve a jegybank függetlensége az európai alapelveknek. "Ezt a vizsgálatot a legnagyobb pontossággal kell elvégezni" - jelentette ki a kancellár. Arra a felvetésre, hogy az eljárás végén akár Magyarország szavazati jogát is megvonhatják-e, Merkel azt mondta: egyelõre nem érdemes spekulálni, de "vannak lehetõségek". A kancellár szerint Magyarországnak EU-tagként tartania kell magát az alapelvekhez, és ehhez hozzátartozik a média szabadsága, a jegybank és az Alkotmánybíróság függetlensége is.

Szerdán az Európai Parlament plenáris ülése is foglalkozik Magyarországgal. A napirend szerint délután, a viták közt kerülnek sorra "a közelmúltbeli magyarországi politikai fejlemények". Múlt kedden Guy Verhofstadt, az EP liberális frakciójának vezetõje arról beszélt, nem lát más lehetõséget, mint hogy a parlament kezdeményezzen eljárást Magyarország ellen az EU alapértékeinek súlyos megsértése miatt. Az errõl szóló indítványt hivatalosan még nem nyújtották be, szerdán egyelõre csak politikai vita várható, amelyen a magyar álláspont védelmében fel kíván szólalni Orbán Viktor miniszterelnök is. Az InfoRádió úgy tudja, Orbán Viktor levélben kérte ezt Jerzy Buzeknél, az Európai Parlament elnökénél, a frakciók pedig hozzájárulásukat adták a kezdeményezéshez.

Az Országgyûlés az új jegybanktörvényt 2011 utolsó ülésnapján, december 30-án fogadta el. A javaslat visszavonását már az elfogadás elõtt levélben kérte Orbán Viktor miniszterelnöktõl José Manuel Barroso, az EB elnöke. December közepén éppen az akkor még csak tervezetként meglévõ jogszabály miatt hagyta el idõ elõtt Budapestet a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság delegációja.

Az Európai Bizottság szerint a törvény megváltoztatott formájában sérti azt az alapelvet, hogy a jegybanknak függetlennek kell lennie a kormánytól. A december végén elfogadott jogszabály ugyanis több közvetett eszközt is biztosít a kormánynak a monetáris politikába történõ beavatkozásra. Ezek közül a legfontosabb, hogy a köztársasági elnök a miniszterelnök javaslatára a jelenlegi két alelnök mellett egy harmadikat is kinevezhet és az alapkamatról döntõ monetáris tanács létszáma a jelenlegi hétrõl kilenc fõre bõvülhet.

A parlament ugyancsak tavaly év végén fogadta el az új alaptörvény átmeneti rendelkezései között azt a szabályt, amely lehetõséget ad a Magyar Nemzeti Bank és Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete összevonására. Ez lehetõséget adna arra, hogy új vezetõt nevezzenek ki az összevont szervezet élére, a jelenlegi elnökbõl pedig alelnököt csináljanak. Rogán Antal, a gazdasági bizottság fideszes elnöke a szavazás elõtt azt mondta: a kormány Simor András mandátumának 2013 tavaszi lejárta elõtt nem változtat a jelenlegi helyzeten.

Az adatvédelmi biztos pozíciójának megszûnése és az igazságszolgáltatási rendszer reformja miatt Viviane Reding alapjogi biztos még december közepén írt levelet Navracsics Tibor igazságügyi és közigazgatási miniszternek, ebben kérdések formájában fogalmazta meg aggályait. Az ombudsman ügyében az [origo] korábbi értesülése szerint Reding informálisan már jelezte is a magyar kormánynak, hogy megindítja a kötelezettségszegési eljárást.

Az új alaptörvény értelmében január 1-jétõl megszûnt Jóri András adatvédelmi biztos eredetileg 2014-ig szóló mandátuma, feladatait az újonnan létrehozott Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vette át. Ennek vezetõjét már nem a parlament választja, hanem a miniszterelnök javaslatára az államfõ nevezi ki. Az adatvédelmi hatóságok függetlensége Reding egyik kedvenc témaköre: a biztos szeretné elérni, hogy 2014-ig új, egységes európai adatvédelmi jogszabályt fogadjanak el a tagállamok.

Reding több kérdést feltett az igazságszolgáltatási reformmal kapcsolatban is. Aggályai vannak a bírók 70 helyett 62 éves korukban történõ kötelezõ nyugdíjazásával kapcsolatban, és érdekelték a szervezeti átalakítások is. Reding kérdéseket tett fel Baka András legfelsõbb bírósági elnök mandátumának idõ elõtti megszûnésérõl, illetve a bírósági igazgatási feladatokat ellátó Országos Bírói Hivatal elnökének, Handó Tündének (Szájer József fideszes EP-képviselõ felesége) a kinevezésérõl és pozíciójáról.