A Kossuth rádió 180 perc címû szerda reggeli adásában Schmitt Pál köztársasági elnök azt mondta, 21 különbözõ forrásból dolgozott a doktori disszertációja megírásakor, a plágium szót pedig nem szívesen használja. Szerinte a legfontosabb minden ilyen jellegû dolgozat megírásakor a törzsanyag, amelybõl az író dolgozik. A Semmelweis Egyetem tényfeltáró bizottságának véleményétõl azt várja, hogy végre pont kerül az ügy végére, a magyar törvényekkel szembeni uniós kifogásokról pedig azt mondta, legjobb ilyen esetekben teljesíteni a kéréseket. "Gondolta volna, hogy kétszer is meg kell majd védenie a doktoriját?" - kérdezte a 180 perc mûsorvezetõje Schmitt Páltól az interjú elején, aki azt felelte: "örültem, hogy egyszer meg tudtam védeni". A dolgozat megírására késztetést érzett, hiszen minden körülötte akkoriban az öt karikáról és az olimpiai eszmérõl szólt. "Segítséget kaptam a dolgozat megírásához, kineveztek mellém egy opponenst és egy konzulenst" - mondta.

"Aki valaha is írt doktori disszertációt, tudja, hogy minden ilyen dolgozat törzsanyagra épül. A különbségek abból adódnak, hogy ki milyen következtetéseket von le ebbõl a törzsadatokból. 21 különbözõ forrásom volt, köztük a bolgár szerzõ könyve, de õ is egy bizonyos törzsanyagból indult ki" - mondta a köztársasági elnök, aki hozzátette, a plágium szót nem szívesen használja.

A disszertáció sikeres megvédéséért kapott pénzrõl azt mondta, az a fajta doktori dolgozat, amelyet õ írt, nem jár semmilyen anyagi kompenzációval, sem elõnnyel. "Ez nagyfokú csúsztatás volt, mint megannyi más". A Semmelweis Egyetem tényfeltáró bizottságának kezdõdõ vizsgálatára pedig úgy reagált: minden adat rendelkezésre áll. "Azt várom, hogy végre pont kerüljön az ügy végére. Remélem, hogy tisztázni tudom a vád alól, ami mögött semmi mást nem tudok feltételezni, mint rosszindulatot" - fogalmazott. (A Semmelweis Egyetem hétfõn jelentette be, hogy tényfeltáró bizottságot hoz létre Schmitt Pál kisdoktori disszertációja létrejöttének körülményeinek kivizsgálására.)
Schmitt ezzel kapcsolatban ismét a dolgozata törzsanyagát említette, állítása szerint a disszertáció írásakor 30-35 oldalon keresztül következtetéseket vont le a törzsanyagból. "Ha megnézik, hogy mi volt az én hozzáadásom, nagyon remélem, hogy pozitívan bírálják majd el"- tette hozzá.

Az Európai Unió által kifogásolt magyar jogszabályok ügyében úgy nyilatkozott, elsõsorban a törvényhozók feladata annak eldöntése, hogy megvédik-e eredeti álláspontjukat, vagy megpróbálnak változtatni. "Nem érzem, hogy bárki veszélyezteti a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét. Ki veszélyeztetné, a kormány?" - kérdezte a mûsorvezetõtõl a köztársasági elnök, aki hozzátette, az Unió másik két kérése is olyan, amit elfogadhatónak érez. "Ha valamit kérnek tõlünk, a legjobb, ha azt teljesítjük, és úgy tudjuk a tárgyalásokat tovább folytatni" - fogalmazott. A külföldi kritikákról szólva pedig azt mondta, szerinte javíthat az ország megítélésén, hogy teljes mellszélességgel kiáll az új magyar alaptörvény mellett.

Az államfõ doktori értekezésérõl a múlt héten a Hvg.hu azt írta, felveti a plágium gyanúját, hogy nagy része szinte szóról szóra megegyezik egy bolgár sportkutató 1987-es tanulmányának szövegével. Schmitt Pál 1992-ben a Testnevelési Egyetemen Az újkori olimpiai játékok programjának elemzése címmel adta be 215 oldalas disszertációját, és summa cum laude minõsítéssel megkapta a doktori címet.

A Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) szerdán visszautasította a Schmitt Pál doktori disszertációját ért plágiumvádat. A hivatal közölte, hogy a "hiánypótló munkát történészprofesszorok bírálták el, akik summa cum laude minõsítéssel értékelték". Hozzátették, annak eldöntése, hogy az értekezés tartalmi és alaki szempontból megfelelõ-e, az õ hatáskörük volt. A dolgozat egyik elbírálója, Kertész István ókortörténész azt mondta az [origo]-nak, hogy "fontos alkotásnak és jó dolgozatnak" tartja a disszertációt, és politikai támadásnak tartja az ügyet.