Hírek - EU hírek
Az EU fõnökének keménykedése kellett a válságalaphoz
2011.03.25
Csütörtökön még úgy tûnt, hogy nem sikerül megállapodni az állandósított Európai Stabilitási Mechanizmus nevû válságkezelõ alap befizetéseirõl, azonban péntekre virradóra az eurócsoport pénzügyminiszterei megegyeztek - írja az Euractiv, az EU-politika életét bemutató magyar oldal.
Az eurócsoport pénzügyminisztereinek hétfõi megállapodása ellenére úgy tûnt, hogy Németország és Finnország kihátrál az Európai Stabilitási Mechanizmus mögül, azonban az Európai Tanács elnöke, Herman Van Rompuy kötelezte az eurózóna pénzügyminisztereinek tanácsadóit, hogy találjanak megoldást az ESM befizetéseinek ügyében, hogy már pénteken be lehessen jelenteni az ESM megalakulását.
Az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) nevû intézmény az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközt (EFSF) váltja fel, és két részbõl fog állni. Az ESM egyrészt rögzíti, hogy a finanszírozási nehézségekbe került tagállamoknak milyen intézkedéseket kell tenniük, illetve hogyan kell együttmûködniük az EU-val és a pénzügyi válságkezelésben jártasabb IMF-fel. Másrészt az ESM tartalmaz egy állandó válságalapot, amelynek egy részét alaptõkeként, egy részét garantáltan a tagállamoktól lehívható pénzügyi kötelezettségként a bajba jutott tagállamok hitelezésére lehet fordítani. Az EFSF már sikeresen kihúzta az államcsõdbõl Görögországot és Írországot is.
Az eurócsoport pénzügyminisztereinek hétfõi megállapodása ellenére úgy tûnt, hogy Németország és Finnország kihátrál az Európai Stabilitási Mechanizmus mögül, azonban az Európai Tanács elnöke, Herman Van Rompuy kötelezte az eurózóna pénzügyminisztereinek tanácsadóit, hogy találjanak megoldást az ESM befizetéseinek ügyében, hogy már pénteken be lehessen jelenteni az ESM megalakulását.
Az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) nevû intézmény az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközt (EFSF) váltja fel, és két részbõl fog állni. Az ESM egyrészt rögzíti, hogy a finanszírozási nehézségekbe került tagállamoknak milyen intézkedéseket kell tenniük, illetve hogyan kell együttmûködniük az EU-val és a pénzügyi válságkezelésben jártasabb IMF-fel. Másrészt az ESM tartalmaz egy állandó válságalapot, amelynek egy részét alaptõkeként, egy részét garantáltan a tagállamoktól lehívható pénzügyi kötelezettségként a bajba jutott tagállamok hitelezésére lehet fordítani. Az EFSF már sikeresen kihúzta az államcsõdbõl Görögországot és Írországot is.
