Az eurózóna válságának mélysége miatt az euró és ezzel az egész Unió sorsát döntõen befolyásolhatja, hogy milyen döntéseket hoznak szerdán a közösség vezetõi abban a három kérdéskörben, amelynek megoldása érdekében múlt vasárnap után ismét összegyûlnek. Nem kétséges tehát, hogy az EU-tag - és az euróövezetbe igyekvõ - Magyarország jövõjét meghatározzák majd a várható döntések. Az azonban sokkal kevésbé valószínû, hogy direkt, azonnali hatásokkal kell számolni.
Kevés olyan terület van ugyanis, amelyen keresztül közvetlenül érintenék Magyarországot a megoldási lehetõségek. Jelen állás szerint - euróövezeten kívüli országként - sem az eurózóna közös mentõalapjának kibõvítéséhez, sem a kritikus helyzetben lévõ nagybankok feltõkésítéséhez nem kell hozzájárulnia Magyarországnak, és mivel jegybankjának már nincs görög állampapírja, a görög csõdbõl adódó közvetlen veszteséget sem kell elszenvednie.
Több európai vezetõ - például az Európai Központi Bank (ECB) leköszönõ elnöke - felvetette már, hogy a további hasonló válságok elkerülése érdekében változtatni kell az EU döntéshozatali mechanizmusán, sõt, át kell írni az Unió alapszerzõdését. Ha ez így történik, akkor az már nagyban befolyásolhatja az ország sorsát, mivel a módosítások egyik iránya vélhetõen a gazdasági döntések központosítása, de legalábbis összehangolása lenne.

"Ha a tagállamok az alapszerzõdés módosítása mellett határoznak, akkor ehhez kormányközi konferenciát kell összehívni, ahol egyhangú döntés szükségeltetik. Egy ilyen folyamat végigvitele tehát nem várható rövid idõn belül" - mondta az [origo] kérdésére Balázs Péter, Magyarország volt brüsszeli uniós nagykövete, aki egy ideig az Európai Bizottság regionális politikával foglalkozó biztosa, késõbb pedig a Bajnai-kormány külügyminisztere volt.

"A többi döntés valószínûleg nem érint minket, mert nemcsak kívül vagyunk az eurózónán, de nem csatlakoztunk az Euró Plusz paktumhoz sem" - tette hozzá Balázs Péter. (A versenyképességi paktumnak is nevezett Euró Plusz nem változtatott az EU belsõ hatalommegosztásán, a hatáskörökön, de önkéntes alapon szorosabbra fûzte a csatlakozó tagállamok gazdasági együttmûködését.) Hozzátette, a szerdai csúcs fejleményeinek közvetett hatásai annál jelentõsebbek, hiszen "az egész gazdasági környezetünk stabilitása, dinamizmusa múlik azon, hogy a válságot meg lehet-e állítani".
A szerdai találkozó egyik fontos témája az lesz, hogy kik, pontosan mennyit viseljenek a korábban Görögországnak nyújtott hitelek vissza nem fizetésébõl adódó veszteségbõl. A kár jó része a bankokat sújtja majd, ezért áttételesen akár egyes magyar bankoknak is gondot okozhatna saját anyabankjaik érintettsége. Felvethetõ az is, hogy a csõdmegállapodás feltételeinek bejelentése nem okozhat-e nagyobb megrázkódtatást a piacokon, illetve Németország terheinek növelése vajon milyen hatással lehet a magyar export számára kiemelten fontos német gazdaságra.

"A magyar pénzintézetek többségének anyabankjai már elég régen készülnek a görög papírokból adódó veszteségekre, és az ilyen irányú kitettségük egyébként sem jelentõs mértékû, ez tehát nem nagy kockázati tényezõ" - mondta Samu János, a Concorde Csoport makroelemzõje. Ugyancsak valószínûtlennek nevezte, hogy akár egy nagyarányú német tehervállalás veszélyeztesse a német gazdaság teljesítõképességét.

"A rendezett görög államcsõd bejelentése, majdnem hogy függetlenül a konkrét feltételektõl, már önmagában szinte biztosan stabilizáló hatással lesz a nemzetközi piacra. Nagy baj éppen akkor jöhetne, ha mégsem születne megoldás a csúcstalálkozón. Ennek bizonyára lennének negatív piaci következményei, ahogy annak is, ha a csõdöt egyoldalúan bejelentenék a görögök. Mindkettõ gondokat okozhatna a magyar bankrendszerben, a hitelezésben is" - mondta Samu János.