A romániai magyar Tőkés László előzőleg felszólalva arról beszélt, sajnálattal állapítja meg, hogy "szélsőségesen nacionalista propaganda folyik a szlovákiai magyarok ellen, megfélemlítő hisztériakeltés érvényesül". Az erdélyi református püspök arra kérte az Európai Parlamentet, annak elnökét és az Európai Bizottságot, hogy "lépjenek fel az emberi jogok durva megsértése, a Szlovákiában eluralkodó etnikai intolerancia, verbális agresszió és diszkrimináció ellen". Tőkés László egyúttal késznek mondta magát "közvetítői szerepet vállalni a magyar-szlovák megbékélés érdekében".

Négy szlovák EP-képviselő (Sergej Kozlík, Irena Belohorská, Monika Benová és Milos Koterec) viszont ezt követően azt bizonygatta, hogy a szlovák kisebbségi politika megfelel az európai normáknak, és a kormány ráadásul a javítására törekszik. Az egykori miniszterelnök Vladimír Meciar pártjához (Néppárt-HZDS) tartozó Kozlík azt állította, "a magyarok évek óta azt a benyomást keltik, hogy a magyarságot a határon kívül elnyomják". Mint mondta, az európai vezetők ugyanakkor "nem tudnak arról", hogy a magyarok sokszor "Nagy-Magyarországról beszélnek".

Párttársa, Belohorská asszony úgy vélte, míg Magyarországon "a szlovák kisebbséget kegyetlenül asszimilálták", Szlovákiában "főleg a magyar kisebbség kivételes előnyöket élvez", mint a magyar nyelvű oktatás. A vezető kormánypártot, a Smert képviselő Benová azt hangoztatta, Szlovákia tiszteletben tartja az etnikai kisebbségi jogokat. Sajnálatát fejezte ki egyúttal, hogy a magyar EP-képviselők az egyperces felszólalásokat kihasználva "minden egyes alkalommal a szlovák kormányt és polgárokat támadják meg". Kifejtette: a szlovák kormány szeretne jószomszédi viszonyt kialakítani Magyarországgal, de ehhez két partnerre van szükség, és eddig úgy tűnik, "csak a szlovák kormány nyújtja ki a kezét".

Koterec (ugyancsak Smer) szintén azt hangsúlyozta, hogy a szlovák kisebbségi politika már ma is megfelel az európai normáknak. "Ha a feszültséget szítjuk, az mindenki számára lehetetlenné teszi az életet" - szögezte le.

Mással foglalkozó felszólalásának végén Olajos Péter (MDF) eljárásjogi kérdést vetett fel a témával kapcsolatban. Arról érdeklődött, hogy "a magyarok ellen gyűlöletbeszédet mondó képviselők miért beszélhettek kétszer".