Az EU legfelsõbb bírói szervezete, az Európai Bíróság (European Court of Justice) által kedden nyilvánosságra hozott döntés szerint a jövõben illegális minden olyan eljárás szabadalmaztatása, amely emberi embriókból származó õssejteken alapul.Az Európai Bíróság rendelkezése az EU mind a 27 tagállamára vonatkozik, és nem lehet ellene fellebbezni. A rendelkezés megtiltja minden olyan eljárás szabadalmaztatását, amelyekben emberi embriót pusztítanak el, annak bármely állapotában. A tiltás a már meglévõ sejtvonalakkal kapcsolatos kutatások alkalmazására is vonatkozik.

A bíróság az 1973-as Európai Szabadalmi Egyezménynek (European Patent Convention) azzal a szakaszával indokolta a döntését, amely megtiltja a "társadalmi renddel és erkölccsel ellentétes" találmányok szabadalmaztatását. A bíróság kifejti, hogy bármilyen eljárás, amely emberi embrió elpusztításával jár, megsérti ezt az alapelvet, és ezért nem szabadalmaztatható. Kimondja, hogy a tiltást akkor is alkalmazni kell, ha embriók nem szerepelnek a szabadalmi leírásban, vagy a csoport olyan szabadalomért folyamodik, amely nem pusztítja el magát az embriót.

Egyetlen kivétel, ha valaki olyan eljárást akar szabadalmaztatni, amely az embrió "hasznára" válik, például olyan génhibát javít ki az embrióban, amely egyébként betegséghez vezetne.
Bár a döntés nem érvényteleníti azonnal az embrionális õssejtekkel kapcsolatos Európában - elsõsorban az Egyesült Királyságban - bejegyzett szabadalmakat, de a szabadalmak gyakorlatilag érvényesíthetetlenek lesznek, mondta Clara Sattler de Sousa e Brito szabadalmi ügyvéd.

"Ez a bírósági döntés most azt jelenti, hogy az eddig a hasonló szabadalmak kifejlesztésére és védelmére költött igen komoly pénzek elvesznek, hiszen a szabadalmak már közlésre kerültek, viszont ezentúl szabadon felhasználhatók a bennük leírt eredmények. Így a kutatóintézetek vagy vállalkozások elveszítik a szabadalmak értékesítésébõl remélhetõ bevételt, ami további kutatómunkát tenne lehetõvé" - mondta Sarkadi Balázs kutatóorvos.

A szakember szerint ennél talán még fontosabb, hogy a ma már gyógyszerként törzskönyvezhetõ õssejt-terápiák kifejlesztése is elmaradhat, hiszen a nagyon nagy pénzeket igénylõ állatkísérleteket vagy klinikai vizsgálatokat nem fogja senki finanszírozni, ha nem tudja szabadalmakkal védeni a késõbbi felhasználást.

Beszámolók szerint a kutatók "döbbenettel és haraggal fogadták a döntést", amelynek elõzménye a Greenpeace környezetvédelmi lobbicsoport 1999-es kezdeményezése. A környezetvédõk megtámadták azt a szabadalmat, amelyet két évvel korábban kapott Oliver Brüstle (jelenleg a Bonni Egyetem kutatója) idegrendszeri sejtekkel kapcsolatos kutatásaihoz.

"Ezzel a szerencsétlen döntéssel az európai kutatók több évi eredményeit teszik semmissé, és adják át ezeket a nem európai országoknak" - mondta Brüstle. "Nagyon sajnálatos, hogy a bíróság ezt a nézõpontot tette magáévá" - mondta Ian Wilmut, az Edinburgh-i Egyetem kutatója, akinek csoportja hozta létre Dollyt, az elsõ klónozott emlõsállatot. "Ez a döntés valószínûleg azt jelenti majd, hogy az Európában - egyes esetekben európai alapítványok pénzébõl - végzett alapkutatásokat nagy valószínûleg a világ más részein fogják továbbfejleszteni és felhasználni."

"Ez kártékony döntés, amely gátat vet az orvostudományban alkalmazott õssejtterápiáknak" - mondja Pete Coffey, a University College London kutatója. "Éppen most nyertem el egy nemzetközi díjat a New York-i Õssejt Alapítványtól az õssejtkutatásoknak a klinikai gyakorlatba való átviteléért, most mégis azt kell tapasztalnom, hogy Európa, az a kontinens, ahol ezeket a kutatásokat végzem, alapvetõen erkölcstelennek nevez engem."

Pete Coffey és munkatársai bíztató eredményeket értek el az idõskori makuladegeneráció - a retina vaksághoz vezetõ károsodása - õssejtes gyógyításában. A kutatók embrionális õssejtekbõl álló "foltot" ültettek be patkányok retinájába, és ezzel sikerült visszaadni az állatok látását. Coffey bízik abban, hogy a hamarosan kezdõdõ emberi klinikai vizsgálatokat még nem érinti hátrányosan a mostani döntés. Más kutatók úgy vélik, hogy az idegsorvadással járó betegségek és a cukorbaj kezelésében is jelentõs szerepet játszhatnak az embrionális õssejtek.

Az embrionális õssejtkutatásokkal kapcsolatban régóta megoszlanak a vélemények. Magzatvédõk, különbözõ egyházak és civil szervezetek sokszor hangoztatták ellenérzésüket a témával kapcsolatban. Az Egyesült Államokban sem mindig támogatták ezeket a kutatásokat. 2001-ben például George W. Busch korlátozta az embrionális õssejtkutatásokra fordítható szövetségi támogatást, ezt a korlátozást csak 2009-ben oldotta fel Barack Obama elnök. A mostani európai bírósági döntés szigorúságában azonban minden eddigi korlátozást felülmúl, és valószínûleg arra kényszeríti a kutatókat, hogy Európán kívül folytassák kutatásaikat. Ezenkívül felértékeli az indukált pluripotens õssejtekkel (amikor kifejlett testi sejteket, például bõrsejteket alakítanak vissza õssejtekké) kapcsolatos kutatások jelentõségét.

Sarkadi szerint az iPS-sejtek további fejlesztését ez a döntés valóban támogathatja, ugyanakkor az õssejtekre (így az iPS sejtekre is) vonatkozó, már szabadalmazott módszerek vagy eljárások elveszíthetik a szabadalmi jogokat, így ezen a területen is kaotikussá válnak az alkalmazások.