Hírek - Gazdaság
Cégautóadótól a járulékemelésig - legalább százmilliárdot nyom a céges adócsomag
2011.10.19
Legalább százmilliárdos terhet ró a vállalkozásokra a pénteken benyújtott adócsomag, miközben az egyik legsúlyosabb teher, a béremelés kompenzációja nem ismert, így annak hatásaival még nem lehet számolni.
A kormány 455 milliárd forint többletbevételt érne el, miközben 350 milliárd forinttal faragná le a kiadásokat a 3 százalék alatti hiánycél tartása érdekében. Matolcsy György adóváltozásokat jelentett be, például az áfa 2 százalékpontos emelését, de a pénteken a parlament elé került adócsomag sok ennél kisebb bevételt hozó adómódosítást is tartalmaz.
Az áfa mellett a költségvetés rendbetételét szolgálja a jövedéki adó emelése és a baleseti adó bevezetése is. A javaslat az önkormányzatok adószedési lehetõségeit is bõvítené - hívta fel a figyelmet a BDO Magyarország adótanácsadó, hozzátéve, hogy egyelõre nem látni, hogy ezzel a lehetõséggel élnek-e az önkormányzatok.
A BDO szerint közel százmilliárd forintot von el az állam a vállalkozásoktól, nem számolva az eddig nem részletezett adóterveket. A tanácsadó számításai szerint 29 milliárd forintot jelent az egészségbiztosítási és munkaerõ-piaci járulék emelkedése, amely abból fakad, hogy a minimálbér másfélszeresére nõ a járulék alapja a társas vállalkozásoknál.
Szigorodik a cégautóadó, amely a teljesítménytõl és a környezetvédelmi besorolástól függõen akár a háromszorosára is nõhet, egyes cégeket arra kényszerítve, hogy eladják autóikat - írta közleményében a BDO. Változik a befizetés ütemezése is, a jelenlegi negyedéves fizetés helyett egy összegben, január 20-ig kellene utalni az egész évi adót, amelytõl jövõre 20 milliárd forintot vár a költségvetés.
Adókötelessé válik az úgynevezett reprezentáció és az üzleti ajándékok juttatása. A juttatás értékének 1,19-szerese után a kifizetõnek (a cégnek) 16 százalékos személyi jövedelemadót, és 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell majd fizetni. A BDO szerint ez 15 milliárdos terhet jelent a vállalkozásoknak.
Szigorodik az úgynevezett veszteségelhatárolás, amivel a cégek a következõ évek nyereségébõl levonhatják egy adott év veszteségét. A jelenlegi szabályok szerint ezt korlátlanul megtehetik a cégek, a változtatás azonban azt hozná, hogy egy évben csak az adóalap feléig lehetne elszámolni a korábbi évben keletkezett és elhatárolt veszteséget. A tétel 31 milliárd forintot jelentene a költségvetésnek.
A kormány megszünteti az egyszerûsített cégalapítást, miközben bevezeti az alaposabb ellenõrzést jelentõ adóregisztrációt és fokozott felügyeletet, illetve növeli a bírságokat. Emelkedne a cégautóadó is, igaz, a bérelt és lízingelt autók áfájának levonásával jól járnak, és arra is lesz esély, hogy a korábbi évek uniós jogba ütközõ gyakorlata miatt pereljék az államot. A BDO szerint ez 30-40 milliárd forint kiesést jelenthet az államnak.
Vannak adószabály-változások, amelyekkel jól járnak a cégek. Jövõre a hazai tulajdonban lévõ vállalkozások is szabadon megválaszthatják az üzleti évük idõszakát - mondta Veszprémi István, a Deloitte adópartnere. A pénteken benyújtott adócsomag szerint ez a pénzügyi szektorban levõ társaságokon kívül minden vállalkozásra vonatkozna, pedig eddig csak a külföldi tulajdonban lévõk vehették igénybe.
A pénteken benyújtott adócsomag szerint januártól már levonható lenne az üzleti célra használt bérelt autók áfája, ami 27 százalékos megtakarítást jelent majd a cégeknek - mondta Veszprémi István.
Az adócsomag kiterjesztené az úgynevezett feltételes adómegállapítási kérelem szabályait is. Eddig például egy cég kérhette a Nemzetgazdasági Minisztériumot, hogy állapítsa meg a jövõbeli tranzakcióinak az adóvonzatát. Ez a dokumentum az adóhatóságra nézve kötelezõ volt, vagyis a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nem büntethetett, ha a cég ez alapján adózott.
A lehetõség azonban csak addig volt érvényes, amíg a jogszabályok nem változtak. A jövõ évtõl az adótervezet szerint meghatározott adózói kör élhetne az ún. tartós feltételes adómegállapítás intézményével, amely esetben már három évre vonatkozna az adómegállapítás akkor is, ha közben változna a társasági adó vagy az illetékek. Ezzel a cégek "három évre szóló biztonságot" szerezhetnek jövõre - mondta Veszprémi István.
A munkavállalókat érinti az egészségügyi és munkaerõ-piaci járulék 8,5 százalékra emelkedése, ami valójában a nettó jövedelem csökkenésével jár. Megszûnik az adójóváírás, ami a gyermektelen minimálbéreseknél tízezres fizetéscsökkenést jelentene, a kormány azonban drasztikusan, 78 ezerrõl 92 ezer forintra emeli jövõre a minimálbért, hogy ezt megakadályozza. A minimálbéren foglalkoztató munkaadók ezt a terhet nehezen viselnék el, ezért a kormány kompenzálná õket, az azonban már világossá vált, hogy az ellentételezés csak részleges lesz, a 18 százalékos emelés 4-5 százalékpontját a cégek állnák.
Kompenzáció járna azon munkavállalóknak is, akik minimálbér fölött keresnek, de az adójóváírás miatt csökkenne a kézhez kapott fizetésük. Õk az adóhatóságon keresztül kérhetnék az ellentételezést, a részletszabályokat novemberre ígérte a kormány.
Szolnoki Béla, a BDO adópartnere szerint akár közvetlenül, akár közvetve, de a lakosságtól és a vállalkozásoktól a költségvetés felé csoportosulnak a jövedelmek. A forgalmi és a fogyasztási adók emelése növeli az inflációt, miközben csökkennek az elkölthetõ jövedelmek, így a fogyasztás visszaesése a gazdaság növekedését is visszafogja a BDO szerint.
A kormány 455 milliárd forint többletbevételt érne el, miközben 350 milliárd forinttal faragná le a kiadásokat a 3 százalék alatti hiánycél tartása érdekében. Matolcsy György adóváltozásokat jelentett be, például az áfa 2 százalékpontos emelését, de a pénteken a parlament elé került adócsomag sok ennél kisebb bevételt hozó adómódosítást is tartalmaz.
Az áfa mellett a költségvetés rendbetételét szolgálja a jövedéki adó emelése és a baleseti adó bevezetése is. A javaslat az önkormányzatok adószedési lehetõségeit is bõvítené - hívta fel a figyelmet a BDO Magyarország adótanácsadó, hozzátéve, hogy egyelõre nem látni, hogy ezzel a lehetõséggel élnek-e az önkormányzatok.
A BDO szerint közel százmilliárd forintot von el az állam a vállalkozásoktól, nem számolva az eddig nem részletezett adóterveket. A tanácsadó számításai szerint 29 milliárd forintot jelent az egészségbiztosítási és munkaerõ-piaci járulék emelkedése, amely abból fakad, hogy a minimálbér másfélszeresére nõ a járulék alapja a társas vállalkozásoknál.
Szigorodik a cégautóadó, amely a teljesítménytõl és a környezetvédelmi besorolástól függõen akár a háromszorosára is nõhet, egyes cégeket arra kényszerítve, hogy eladják autóikat - írta közleményében a BDO. Változik a befizetés ütemezése is, a jelenlegi negyedéves fizetés helyett egy összegben, január 20-ig kellene utalni az egész évi adót, amelytõl jövõre 20 milliárd forintot vár a költségvetés.
Adókötelessé válik az úgynevezett reprezentáció és az üzleti ajándékok juttatása. A juttatás értékének 1,19-szerese után a kifizetõnek (a cégnek) 16 százalékos személyi jövedelemadót, és 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell majd fizetni. A BDO szerint ez 15 milliárdos terhet jelent a vállalkozásoknak.
Szigorodik az úgynevezett veszteségelhatárolás, amivel a cégek a következõ évek nyereségébõl levonhatják egy adott év veszteségét. A jelenlegi szabályok szerint ezt korlátlanul megtehetik a cégek, a változtatás azonban azt hozná, hogy egy évben csak az adóalap feléig lehetne elszámolni a korábbi évben keletkezett és elhatárolt veszteséget. A tétel 31 milliárd forintot jelentene a költségvetésnek.
A kormány megszünteti az egyszerûsített cégalapítást, miközben bevezeti az alaposabb ellenõrzést jelentõ adóregisztrációt és fokozott felügyeletet, illetve növeli a bírságokat. Emelkedne a cégautóadó is, igaz, a bérelt és lízingelt autók áfájának levonásával jól járnak, és arra is lesz esély, hogy a korábbi évek uniós jogba ütközõ gyakorlata miatt pereljék az államot. A BDO szerint ez 30-40 milliárd forint kiesést jelenthet az államnak.
Vannak adószabály-változások, amelyekkel jól járnak a cégek. Jövõre a hazai tulajdonban lévõ vállalkozások is szabadon megválaszthatják az üzleti évük idõszakát - mondta Veszprémi István, a Deloitte adópartnere. A pénteken benyújtott adócsomag szerint ez a pénzügyi szektorban levõ társaságokon kívül minden vállalkozásra vonatkozna, pedig eddig csak a külföldi tulajdonban lévõk vehették igénybe.
A pénteken benyújtott adócsomag szerint januártól már levonható lenne az üzleti célra használt bérelt autók áfája, ami 27 százalékos megtakarítást jelent majd a cégeknek - mondta Veszprémi István.
Az adócsomag kiterjesztené az úgynevezett feltételes adómegállapítási kérelem szabályait is. Eddig például egy cég kérhette a Nemzetgazdasági Minisztériumot, hogy állapítsa meg a jövõbeli tranzakcióinak az adóvonzatát. Ez a dokumentum az adóhatóságra nézve kötelezõ volt, vagyis a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nem büntethetett, ha a cég ez alapján adózott.
A lehetõség azonban csak addig volt érvényes, amíg a jogszabályok nem változtak. A jövõ évtõl az adótervezet szerint meghatározott adózói kör élhetne az ún. tartós feltételes adómegállapítás intézményével, amely esetben már három évre vonatkozna az adómegállapítás akkor is, ha közben változna a társasági adó vagy az illetékek. Ezzel a cégek "három évre szóló biztonságot" szerezhetnek jövõre - mondta Veszprémi István.
A munkavállalókat érinti az egészségügyi és munkaerõ-piaci járulék 8,5 százalékra emelkedése, ami valójában a nettó jövedelem csökkenésével jár. Megszûnik az adójóváírás, ami a gyermektelen minimálbéreseknél tízezres fizetéscsökkenést jelentene, a kormány azonban drasztikusan, 78 ezerrõl 92 ezer forintra emeli jövõre a minimálbért, hogy ezt megakadályozza. A minimálbéren foglalkoztató munkaadók ezt a terhet nehezen viselnék el, ezért a kormány kompenzálná õket, az azonban már világossá vált, hogy az ellentételezés csak részleges lesz, a 18 százalékos emelés 4-5 százalékpontját a cégek állnák.
Kompenzáció járna azon munkavállalóknak is, akik minimálbér fölött keresnek, de az adójóváírás miatt csökkenne a kézhez kapott fizetésük. Õk az adóhatóságon keresztül kérhetnék az ellentételezést, a részletszabályokat novemberre ígérte a kormány.
Szolnoki Béla, a BDO adópartnere szerint akár közvetlenül, akár közvetve, de a lakosságtól és a vállalkozásoktól a költségvetés felé csoportosulnak a jövedelmek. A forgalmi és a fogyasztási adók emelése növeli az inflációt, miközben csökkennek az elkölthetõ jövedelmek, így a fogyasztás visszaesése a gazdaság növekedését is visszafogja a BDO szerint.
