Hírek - Gazdaság
Devizahitelesek: a banki segítség kizárja az államit
2011.06.14
A nemzetgazdasági miniszter által pénteken az Országgyûlésnek benyújtott, a devizahitelesek megsegítését célzó törvényjavaslat meglehetõsen széles körre nem terjed ki - írja a keddi Napi Gazdaság egy neve elhallgatását kérõ jogászra hivatkozva. A lap szerint a szabad felhasználású kölcsönnél vihetik az ingatlant, a banki segítség pedig kizárja az államit.
A pénteken benyújtott törvényjavaslat szövege szerint a hitelezõ az, aki "lakáshitel-szerzõdésbõl eredõ követeléssel rendelkezik". A hitelintézeti törvény pedig (amelyre a most benyújtott indítvány is utal) egyértelmûen fogalmaz: a lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerzõdés olyan ingatlanra alapozott jelzálog, amelyben a hitel célja lakóingatlan vásárlása, építése, bõvítése, korszerûsítése vagy felújítása.
Ebbõl viszont az következik a gazdasági napilap írása szerint, hogy azok a bajba került devizaadósok, akik nem deklaráltan lakáshitelt, hanem szabad felhasználású jelzáloghitelt vettek fel, július elsejét követõen bukhatják ingatlanukat - annak értékétõl függetlenül. Július elseje és október elseje között a javaslat szerint csak a 30 millió forintnál értékesebb házaknál és lakásoknál lehetséges a kényszerértékesítés.
A jegybanki adatok szerint pedig a 2,5 ezer milliárd forintnyi deviza alapú lakáshitel mellett kétezer milliárd forint azoknak a szabad felhasználású jelzáloghiteleknek az összege, amelyet szinte biztosan lakáscélra vettek az adósok fel. Egy idõben kifejezetten rábeszélték a bankok az ügyfeleket arra, hogy ingatlanuk vételéhez ilyent igényeljenek, az egyszerûbb ügyintézés miatt - emlékeztet a lap.
Az árfolyamrögzítésnél is akad azonban kizáró ok. A gyûjtõszámlát (amelyen a rögzített árfolyamnál gyengébb forintnál nõ, ellenkezõ esetben csökken a külön nyilvántartott, 2014-et követõen törlesztendõ hitel) nem vehetik igénybe a 90 napon túl tartozók, a 30 millió forintnál értékesebb ingatlanra hitelt felvettek, de azok sem, akik beléptek saját bankjuk fizetéskönnyítõ programjába.
A pénzügyi felügyelet adatai szerint idén az elsõ negyedévben a bankoknál, fióktelepeknél és a takarékoknál összesen 660 milliárdot meghaladó volt az az állomány, amelynél a mostani törvényjavaslat alapján az ügyfelek nem élhetnek a gyûjtõszámlával. Pedig ebbõl csak minden ötödik forint tartozott olyan hitelhez, amelynél az adós már 90 napon túl nem tudott fizetni.
A pénteken benyújtott törvényjavaslat szövege szerint a hitelezõ az, aki "lakáshitel-szerzõdésbõl eredõ követeléssel rendelkezik". A hitelintézeti törvény pedig (amelyre a most benyújtott indítvány is utal) egyértelmûen fogalmaz: a lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerzõdés olyan ingatlanra alapozott jelzálog, amelyben a hitel célja lakóingatlan vásárlása, építése, bõvítése, korszerûsítése vagy felújítása.
Ebbõl viszont az következik a gazdasági napilap írása szerint, hogy azok a bajba került devizaadósok, akik nem deklaráltan lakáshitelt, hanem szabad felhasználású jelzáloghitelt vettek fel, július elsejét követõen bukhatják ingatlanukat - annak értékétõl függetlenül. Július elseje és október elseje között a javaslat szerint csak a 30 millió forintnál értékesebb házaknál és lakásoknál lehetséges a kényszerértékesítés.
A jegybanki adatok szerint pedig a 2,5 ezer milliárd forintnyi deviza alapú lakáshitel mellett kétezer milliárd forint azoknak a szabad felhasználású jelzáloghiteleknek az összege, amelyet szinte biztosan lakáscélra vettek az adósok fel. Egy idõben kifejezetten rábeszélték a bankok az ügyfeleket arra, hogy ingatlanuk vételéhez ilyent igényeljenek, az egyszerûbb ügyintézés miatt - emlékeztet a lap.
Az árfolyamrögzítésnél is akad azonban kizáró ok. A gyûjtõszámlát (amelyen a rögzített árfolyamnál gyengébb forintnál nõ, ellenkezõ esetben csökken a külön nyilvántartott, 2014-et követõen törlesztendõ hitel) nem vehetik igénybe a 90 napon túl tartozók, a 30 millió forintnál értékesebb ingatlanra hitelt felvettek, de azok sem, akik beléptek saját bankjuk fizetéskönnyítõ programjába.
A pénzügyi felügyelet adatai szerint idén az elsõ negyedévben a bankoknál, fióktelepeknél és a takarékoknál összesen 660 milliárdot meghaladó volt az az állomány, amelynél a mostani törvényjavaslat alapján az ügyfelek nem élhetnek a gyûjtõszámlával. Pedig ebbõl csak minden ötödik forint tartozott olyan hitelhez, amelynél az adós már 90 napon túl nem tudott fizetni.
