A luxemburgi székhelyû Európai Bíróság szerdán tárgyalja azt a magyar-szlovák peres ügyet, amely Sólyom László 2009. augusztus 21-ére tervezett szlovákiai látogatásának szlovák részrõl történt meghiúsítása miatt keletkezett. A kérdéses napon Sólyom László akkori magyar köztársasági elnök a szlovákiai Révkomáromba (Komárno) kívánt utazni egy helyi társadalmi szervezet meghívására, hogy beszédet mondjon Szent István szobrának avatási ünnepségén.
Két nappal a tervezett látogatás elõtt három szlovák közjogi méltóság - Ivan Gasparovic államfõ, Robert Fico kormányfõ és Pavol Paska házelnök - közös nyilatkozatot adott ki, kifogásolva, hogy a látogatás idõpontját Budapest "érzéketlenül" választotta meg. A látogatás napján volt ugyanis 41 éve, hogy a Varsói Szerzõdés csapatai - köztük magyar katonák is - bevonultak Csehszlovákiába, hogy véget vessenek a prágai tavaszként ismertté vált reformfolyamatnak.


A tervezett rendezvény megkezdése elõtt a szlovák diplomácia szóbeli jegyzékben tájékoztatta a magyar szerveket arról, hogy Szlovákia biztonsági kockázatokra hivatkozva egy uniós irányelv alapján megtagadta a magyar köztársasági elnök belépését a területére. A már a magyar-szlovák határon járó Sólyom László a jegyzékben foglaltak tartalmára tekintettel végül nem kísérelte meg a Szlovákiába történõ beutazást.

A magyar kormány úgy vélte, hogy a Pozsony által említett uniós irányelv alapján nem lett volna megtagadható a magyar köztársasági elnök beutazása Szlovákiába. A köztársasági elnök akkor példátlan, a két szövetséges állam viszonyában megmagyarázhatatlan és kimenthetetlen lépésnek nevezte, hogy megtagadták tõle a belépést az országba.

 Magyarország ezért azt kérte az Európai Bizottságtól - az EU legfõbb végrehajtó intézményétõl, az EU-szerzõdések betartásán õrködõ testülettõl -, hogy indítson eljárást Szlovákia ellen az uniós jog megsértése miatt. A brüsszeli bizottság álláspontja szerint azonban a nemzetközi jog alapján a tagállamok fenntartják maguknak azt a jogot, hogy ellenõrizzék a külföldi államfõk belépését a területükre, függetlenül attól, hogy az érintett államfõ uniós polgár-e. Ezért Brüsszel szerint Szlovákia - habár maga is tévesen hivatkozott az irányelvre - nem sértette meg az EU jogának az uniós polgárok szabad mozgására vonatkozó rendelkezéseit.


Magyarország nem értett egyet az Európai Bizottság álláspontjával, és ezért saját maga indította meg az uniós jog megsértésének kimondására irányuló eljárást Szlovákia ellen az Európai Bíróság elõtt. Az unió történetében mindössze öt esetben volt példa arra, hogy egy tagállam közvetlenül perelt be egy másik tagállamot.