120 ezer diák 520 ezer érettségi vizsgát tesz le idén, ezeknek alig tíz százaléka (46 340) emelt szintû. Az idén végzõk, tehát rendes érettségit tevõ diákok 6,7 százaléka rugaszkodik neki egy vagy több emelt szintû vizsgának, ami 75 százalékkal magasabb a tavalyinál. A közép és emelt szintû vizsgák kettõs rendszere tavaly nem csak a diákokat, de a tanárokat is megzavarta, idén azonban már mindenki jobban kiismerte magát. A gyõri Révai Miklós Gimnáziumban például elég volt egy igazgatói tájékoztató óra egy héttel az érettségi vizsgák kezdete elõtt, amellett, hogy év közben az osztályfõnökökök folyamatosan válaszoltak a kérdésekre.

Emelt szint az elitegyetemekre

A diákok saját maguk választhatnak, hogy a viszonylag könnyebb, középszintû érettségit írják, vagy a nehezebb emelt szintû feladatokat, amelyekért viszont hét pluszpont jár, így nagyobb bejutási eséllyel indulnak a népszerû szakokon. A hazai élbolyba tartozó gyõri Révai Gimnáziumban jóval többen választották az emelt szintet egyes tárgyakból: matematikából 25 százalékkal többen, mint 2005-ben, de sokan történelembõl és biológiából is megpróbálták a nehezebb vizsgát.

A diákok általában azt a hüvelykujj-szabályt követik, hogy a középszint elég a fõiskolára vagy egy gyengébb egyetem alapképzésére, míg az emelt szintet az erõsebb egyetemekre felvételizõk vállalják be.

A kombinatív gyerekek is sikeresek

A gyõri gimnáziumigazgató szerint az idei vizsgák nem voltak nehezebbek a tavalyinál, de a korábbi rendszerûnél sem. „A szorgalmas gyerekek mindkét rendszerben jók – mondta Horváth Péter - De azoknak is jók lettek az eredményeik, akik lustábbak - általában a fiúk - viszont jó a gondolkodási, kombinációs képességük.”

A tanár matematika feladatsorokat javított, véleménye szerint a középszintû egyszerû volt, de az emelt szinten voltak olyan feladatok, amelyek a témák kombinációjára épültek. Mindehhez pedig értelmezni kellett a szöveges feladatokat.” A matematikát Dobos Nikolett, a Fáy András Közgazdasági Szakközépiskola diákja is könnyûnek találta, a magyarrral viszont akadtak gondjai. „Sem Márai Sándort, sem Vajda Jánost nem tanultuk órán, Juhász Gyulával is alig foglalkoztunk.” A három szerzõ közül pedig kötelezõ volt választani egyet, és elemezni a megadott mûvet.

A szándék jó, még ki kell forrnia

A tavaly bevezetett kétszintû érettségi-felvételi vizsga többéves reformfolyamat eredménye. Az új rendszerben elõször tavaly maturálóknak nem csak ahhoz kellett hozzászokniuk, hogy történelembõl van írásbeli, hanem a megváltozott követelményrendszerhez is. A lexikális tudással szemben a képességekre, önálló gondolkodásra került a hangsúly. A reformot ellenzõk egyik érve, hogy túl nehéz lesz a vizsga, nem állta meg a helyét, nemhogy nõtt, hanem csökkent a bukások száma. Az sem bizonyosodott be, hogy különösen nehezek lettek volna a feladatok, az érettségi átlaga ugyanis 2005-ben 3,66 volt, a 2001-2003-as átlag pedig 3,5. A harmadik kritika, ami a rendszert érte, az Alkotmánybíróságig jutott: a pontszerzési kiskapuk kihasználásával elõnybe kerülhettek a régebben érettségizõk, úgy, hogy kockázat nálkül vághattak neki a – legalább közepes eredmény esteén – hét pluszpontot érõ emelt szintû érettséginek.

Gyermekbetegségei még mindig vannak a rendszernek. „Például még nem elég jók a feladatok, és túl engedékenyek a javítási útmutatók is” – mondta Horváth Péter. Az igazgató hozzátette, a feladatokban voltak olyan részpontszámok, amiket értelmetlen megadni, mert nem valódi tudást takarnak. A rendszer másik gyenge pontja a szóbeli vizsga, itt ugyanis nem lehet kiküszöbölni az emberi tényezõt. A háromtagú bizottságok értékelésében biztos, hogy lesznek eltérések, olyan sztenderdizált biztosan nem lehet, mint amikor az egyetemeken felvételiztek a diákok. „A szándék jó, de még ki kell forrnia az új rendszernek” – összegzett Horváth Péter. Hozzátette, a gyakorlati lebonyolításban még sok változtatásra van szükség.