Arató Gergely elmondta, hogy e téren számos sikeres modell mûködik Magyarországon. Ezek között említette az erdei iskolákat, amelyeken évente közel 100 ezer diák vesz részt, s a hátrányos helyzetû tanulók iskolán kívüli fejlesztését célzó Tanoda-programot: 27 tanodára 500 millió forintot fordítanak.

Ide sorolta még az ökoiskolákat, az intézménylátogatásokat és a kirándulásokat is.

Az államtitkár a jogszabályi háttérrõl azt mondta, hogy a közoktatási törvény tavaly decemberi módosításával világossá tették: az iskola feladata, joga és lehetõsége, hogy milyen nem hagyományos oktatási formákat számít be a tanítási idõkeretbe. Fontosnak tartotta ugyanakkor, hogy a tanórán kívüli lehetõségek mögött álljon átgondolt szakmai megfontolás, ahogy ez az iskolák többségénél így is van.

Kitért arra is, hogy a kötelezõ foglalkozásokat az iskoláknak ingyen kell megszervezniük, pénzt csak a fakultatív programokért lehet kérni, s ezek anyagát az iskola nem kérheti számon. Arató Gergely az oktatási rendszer elõtt álló hívások közé sorolta, hogy:összhangot kell teremteni az iskolai és iskolán kívüli nevelés között, s emellett egyre fontosabbá válik az a tudás, ami felhasználható, jól konvertálható képességre váltható. Az államtitkár a sokfajta kínálatot nyújtó oktatási rendszer irányába történõ elmozdulást szorgalmazott.