Akit a rendes felvételi eljárás során nem vettek fel, az a múlt hét végéig még megpróbálkozhatott a pótfelvételivel. A gyorsított eljárás alatt azonban már csak egy, általában költségtérítéses helyre lehetett jelentkezni, augusztus 11-ig. A Budapesti Kommunikációs Fõiskolán (BKF) például a jövõ héten kezdõdik a gólyatábor, ezért a felvételiket már el is bírálták és a héten értesítik a jelentkezõket. A pótfelvételik nemcsak azoknak jók, akik mindenáron be akarnak jutni a felsõoktatásba, hanem az intézményeknek is, így ugyanis feltölthetik az esetleg üresen maradt helyeket. „Sokkal jobb ilyenkor a felvételi arány, a BKF-en mindössze a hallgatók 5 százalékát kellett elutasítani” – mondta a FigyelõNetnek Zsuffa Ákos marketingkommunikációs vezetõ. Akit nem vettek fel, annak marad a jövõ évi jelentkezés, amikor azonban már tandíjat kell fizetni az elsõ évfolyam után. Aki biztosra akar menni, az járhat szintén komoly összegekért felvételi elõkészítõre. A tandíj megúszásának utolsó esélye a 2007. januárjában induló keresztféléves képzés.

Heti egy óra ötvenezerért

Bár korábban is létezett felvételi elõkészítõ, a kétszintû képzés megjelenésével még népszerûbbek lettek ezek a tanfolyamok. Magáncégek és egyetemek is versenyeznek a leendõ hallgatókért, és legtöbbször nappali és levelezõ oktatást is kínálnak. Míg elõbbi heti egy alkalmat jelent, a levelezõsök csak 2-3 hetente látják a tanárokat. Mindezért legalább húszezer forintot kell fizetni, de aki emelt szintû elõkészítõre jelentkezik, egy tantárgyért akár hatvanezret is ott hagyhat. Igaz, a legtöbb cég kedvezményt ad, ha az érettségizõ két vagy több tantárgyat akar náluk tanulni, így százezerbõl akár három különbözõ emelt szintû érettségi elõkészítõ is kijöhet. Azaz érdemes ebbe befektetni, mivel így nagyobb az esély arra, hogy a jelentkezõt felvegyék az államilag finanszírozott – azaz tandíjas – képzésre. Legtöbbször ugyanis egy szakon, ahol indul költségtérítéses és államilag finanszírozott képzés is, utóbbinak magasabb a pontszáma.

Zeneszerzõ másfél millióért

A felsõoktatási törvény csak a költségtérítés mértékének alsó határát szabályozza, mégpedig úgy, hogy kimondja, az állami támogatás fele lehet a költségtérítés minimum összege. Ez azonban intézményenként eltérõ, hiszen többe kerül például a mérnökök képzése, ahol gépekre van szükség, mint a bölcsészeké vagy a jogászoké, ahol a kivetítõ az egyik legfontosabb eszköz. A legdrágább az orvosok és állatorvosok oktatása, akár tízszer annyit is fizethetnek a tanulmányaikért, mint egy jogász. De még az orvosi szakok között is van különbség: a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen a fogorvosok és a gyógyszerészek is egymillió forint felett fizetnek félévente, míg a debreceni orvoskaron 850 ezer a félévi költségtérítés. A gyógyszerészeknek még kevesebbet kell fizetniük, Debrecenben 480 ezer, Pécsett 534 ezer forintot. Sokba kerül a mûvészképzés is: a Liszt Ferenc Zenemûvészeti Egyetemen félévente másfél millió forintért tanulhatnak zeneszerzést a költségtérítéses hallgatók.

A felsõfokú szakképzések jóval olcsóbbak, itt nem ritka az 50-80 ezer forint sem, de vannak hasonló összegû, diplomát adó alapképzések is. Például a Miskolci Egyetem Mûszaki Anyagtudományi Karán, vagy a pécsi bölcsészkaron, de akár faipari mérnöknek is tanulhatunk félévente 90 ezerért. Ezek az összegek az inflációval, de csakis azzal, emelkedhetnek.

Tandíj: közelíthet a költségtérítési díjhoz

Ha költségtérítést nem is, tandíjat mindenkinek fizetnie kell majd 2008-tól. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium csak a középösszeget határozta meg – 105 ezer forint alapképzésben és 150 ezer mesterképzésben –, ettõl az intézmények 50 százalékkal is eltérhetnek, mindkét irányba. Alapképzésben így a felsõ határ évi 157,5, míg mesterképzésben 225 ezer forint lehet. Mivel a Felvételi Információs Szolgálat számítása szerint jelenleg a költségtérítéses képzések átlagos díja 120 ezer forint egy félévre, már nem is akkora a szakadék a két képzési forma között.
Igaz költségtérítéses képzésen az elsõ évfolyamosoknak is fizetniük kell.

Utolsó esély az ingyenes felsõoktatásra

2007. szeptemberétõl nem fognak tandíjat fizetni az elsõsök, a doktoranduszok, a felsõfokú szakképzésben résztvevõk, és akik a törvényben meghatározottan halmozottan hátrányos helyzetûnek minõsülnek. A többieknek azonban kötelezõ lesz, bár van még egy utolsó esélyük. A szabályozás ugyanis nem vonatkozik a 2007. februárjában induló keresztféléves képzésekre. Az azonban csak hónapok múlva derül ki, melyik intézmény, milyen szakokat hirdet meg, illetve, hogy lesz-e ezek között államilag finanszírozott. Ráadásul az sem biztos, hogy a költségtérítés harminc százalékát visszaigényelhetik majd a hallgatók. A jogszabály szerint a felsõoktatási tandíj abba a csoportba kerül, ahol maximum százezer forint lehet az adókedvezmény – összesen: többek között az élet- és nyugdíjbiztosítási díjhoz s a közcélú adományokhoz fûzõdõ adókedvezményekkel együtt.