Az utóbbi években folyamatosan csökkent az államilag támogatott helyek száma a felsõoktatásban, mégis egyre könnyebb bekerülni az intézményekbe: ennek fõ oka a jelentkezõk számának csökkenése. Míg 2004-ben egy államilag támogatott helyre 1,94 jelentkezõ jutott, addig 2007-ben már csak 1,82. Az idén a kilencvenhatezer jelentkezõbõl több mint nyolcvanegyezret elsõ körben fölvettek, és a pótfelvételivel - amelyre azok is jelentkezhettek, akik az idén ezt még nem tették meg - további tizenháromezer hallgató került be melléjük.

A többciklusú, bolognai képzési rendszer 2005-ös bevezetésével ráadásul eltûnt a különbség az egyetem és a fõiskola által kínált végzettség között, ugyanis mindkét intézménytípus ugyanolyan fokozatú – alapszintû és mester - diplomát állíthat ki. Ennek következményeként csökkent a bekerülési esély különbsége az egyetemek és a fõiskolák között.

Az egyes intézmények mutatóit elemezve 2004 és 2007 közt a legnagyobb mértékben az ELTE-re lett könnyebb bejutni: itt a túljelentkezés 2,3-ról 1,5-re esett vissza (ettõl függetlenül az ELTE tudhatja magáénak évek óta a legtöbb jelentkezõt). A tíz legnépszerûbb képzésre ugyanakkor számottevõen nem javult a bekerülési esély.

A számokat kommentálva Fábián István, a Debreceni Egyetem Tudományegyetemi Karainak (DE TEK) elnöke lapunknak elmondta, mindez csupán az alapképzésekre igaz, az egyetemi és fõiskolai képzés közötti különbség igazán a mester- és a doktorképzésben jelenik meg. „Ha akkreditáltatnak egy adott alapképzési szakot, akkor az ott szerzett diploma valóban ugyanazt jelenti majd fõiskolán, egyetemen is – ilyen értelemben a különbség a diplomában nem jelenik meg” - mondta el a DE TEK elnöke.

„Mi azonban teljes képzési rendszerben gondolkodunk: alap-, mester-, és doktorképzésben. A fõiskolák csak nagyon kevés mesterképzési szakot akkreditáltattak, hiszen jobbára csak az egyetemek tudják teljesíteni a szükséges szakmai, humán és infrastrukturális feltételeket.” A Debreceni Egyetem közel ötven mesterszakját már elfogadták és további tíz-tizenkét szak akkreditációjának elõkészítése folyamatban van. .

Fábián István hozzátette, az államilag finanszírozott felsõoktatási keretszámokat az adott évben a kormány a középiskolák utolsó évfolyamaira járó középiskolások számát figyelembe véve határozza meg – ám természetesen minden intézmény hirdet költségtérítéses képzéseket is. Így válik lehetségessé az, hogy a felvételizõk több mint kilencven százaléka bejut valamilyen felsõoktatási intézménybe.

Az Országos Felsõoktatási Információs Központ által közzétett számokból az is kiderült: egyre kevesebben jelentkeznek természettudományos képzésre. Ez a probléma a Debreceni Egyetemen is érzékelhetõ. „Itthon a 100 ezer fõre jutó természettudományos diplomával rendelkezõk száma kevesebb, mint a fele az EU-s átlagnak. A régióbeli cégek várják az ilyen végzettséggel rendelkezõket, de az igényeket nem tudjuk kielégíteni” - mondta el Fábián István. Éppen ezért a Debreceni Egyetemen létrehoztak egy bizottságot, amely arra próbál javaslatot tenni, hogyan lehetne az alap- és középszintû képzésben javítani a természettudományos tárgyak oktatását, hiszen a mostani képzési struktúrában ez a tudományterület nem kapja meg a megérdemelt figyelmet.