Hollandia fordulatos meccsen jutott be a dél-afrikai világbajnokság döntõjébe, miután 3-2-re legyõzte Uruguayt. Van Bronckhorst óriási góljára Diego Forlán még hasonló távolságból válaszolt, de a második félidõben Sneijder és Robben góljával három perc alatt eldöntötték a mérkõzést a hollandok. Uruguay a 92. percben még szépített, de már nem tudták bekotorni a hosszabbítást jelentõ harmadik gólt.

Valószínûleg kevesen gondoltak a világbajnokság kezdete elõtt arra, hogy a 170 centiméteres Wesley Sneijder fejesével ejti ki Hollandia Brazíliát, de arra minden bizonnyal még kevesebben, hogy Uruguay lesz a legtovább jutó dél-amerikai csapat.

Uruguay a vb surranóágán jutott be az elõdöntõbe, elsõsorban stabil védekezésének és a Suárez, Forlán csatárduónak köszönhetõen, elég kevés olyan csapat elõdöntõzhetett a vb-történelemben, amelyben - Álvaro Pereira dél-afriakaiaknak lõtt találatát leszámítva - mindössze két játékos szerzett gólt. Az elõdöntõig Hollandia is nélkülözte a látványos játékot, de magabiztosan gyõzte le valamennyi ellenfelét a vb egyetlen százszázalékos csapata.

Luis Suárez eltiltása miatt Uruguay visszatért az elsõ meccsén, a franciák ellen látott hadrendjéhez, a 4-4-2-es felállásban Edinson Cavani volt Diego Forlán csatártársa. A másik oldalon is fõleg eltiltások miatt változott a brazilok elleni kezdõcsapat, Nigel de Jong, Gregory van der Wiel és André Ooijer helyett Joris Mathijsen, Demy de Zeeuw és Khalid Boulahrouz lépett pályára.

A mérkõzés elején enyhe mezõnyfölényben játszottak a hollandok, de a támadásokat kevesen kísérték, mindkét csapaton látszott, hogy soha nem látott esélyhez jutottak, ezt az esély pedig nem fejetlen támadásokkal akarják kihasználni. Aztán a semmibõl jött egy óriási bomba, a 18. percben Giovanni van Bronckhorst olyan gólt szerzett, mint Siphiwe Tshabalala a mexikóiak ellen, csak 36 méterrõl, a tizenhatos oldalsó vonalával egy magasságból.

Találata után nem csak Van Bronckhorst vágott meglepett arcot, hanem a csapattársai is, ami alkalmasint az indonéz származású csapatkapitány eddig rejtett potenciáljának szólt. A gólt követõen visszaálltak a hollandok, a félidõ második felére az uruguayiak vették át az irányítást, bár túlzás lenne azt állítani, hogy nyomás alá helyezték a hollandokat, komoly gólhelyzetet sem sikerült kialakítaniuk.

Az uruguayi válogatott azonban ismét elõvette azt a tulajdonságát, amelyben az egész mezõny fölé nõtt a vb-n: a helyzet nélküli gólszerzés képességét. Dél-Afrikának és Dél-Koreának lõtt elsõ góljuknak sem volt elõjele, Ghána ellen is teljesen váratlanul egyenlítettek, most Forlán szánta el magát egy távoli kísérlete, és 25 méteres, csavarodó lövése Stekelenburg feje fölött a kapuba vágódott.

A második félidõre egy bizonytalanabb holland csapat jött, az uruguayiak pedig rendkívül harcosan játszottak, alkalmanként a holland hátvédeket is letámadták, és egy kis keménységért sem mentek a szomszédba. Úgy tûnt, Hollandia túlbiztosítja magát, a támadásokat csak 4-5 ember kísérte, a túlerõvel szemben pedig sikertelenül próbálkoztak helyzetek kialakításával.

Az utolsó félórára felpörögtek a csapatok, elõbb Frolán precízen helyezett szabadrúgását ütötte szögletre Stekelenburg, majd Van der Vaart nagy helyzetben leadott lövését tenyerelte ki Muslera, a kipattanót pedig Robben küldte fölé óriási helyzetben.

A helyzeteket gól követte, Sneijder 16 méteres, nem túl erõs lövése elõbb megpattant egy uruguayi védõn, majd lábak között elhaladva a bal alsó sarokba csorgott. A kapu elõtt, pár centis lesen helyezkedõ Van Persie ugyan nem ért bele labdába, ám mozgásával befolyásolhatta Muslerát.

A hollandok nagyon belejöttek, a 72. percben az üresen maradt Kuyt adott be a bal oldalról, Robben ügyesen elõzte meg a védõjét és a jobb alsó sarokba fejelt, kétgólosra növelve Hollandia elõnyét. Hasonlóan ünnepelt, ahogy Sneijder a brazilok elleni második találatánál, a kopasz homlokát pofozgatta.

Uruguay a két gyorsan bekapott gól után nem tudott újítani, Tabárez még Diego Forlánt is lehozta, ami talán azt is jelentette, hogy virtuálisan már a 83. percben gratulált holland kollégájának.
Címkék:foci-vb,holland fociválogatott,uruguayi fociválogatott
Hollandia ötgólos meccsen küszködte ki a vb-döntõt[origo]|2010. 07. 06., 22:20|Utolsó módosítás: 2010. 07. 07., 10:02|
9 komment
Címkék:foci-vb, holland fociválogatott, uruguayi fociválogatott
eszközök:Megosztás - Mi ez?Facebook Startlap Tumblr Twitter Google MySpace Hollandia fordulatos meccsen jutott be a dél-afrikai világbajnokság döntõjébe, miután 3-2-re legyõzte Uruguayt. Van Bronckhorst óriási góljára Diego Forlán még hasonló távolságból válaszolt, de a második félidõben Sneijder és Robben góljával három perc alatt eldöntötték a mérkõzést a hollandok. Uruguay a 92. percben még szépített, de már nem tudták bekotorni a hosszabbítást jelentõ harmadik gólt. 

Valószínûleg kevesen gondoltak a világbajnokság kezdete elõtt arra, hogy a 170 centiméteres Wesley Sneijder fejesével ejti ki Hollandia Brazíliát, de arra minden bizonnyal még kevesebben, hogy Uruguay lesz a legtovább jutó dél-amerikai csapat.

Uruguay a vb surranóágán jutott be az elõdöntõbe, elsõsorban stabil védekezésének és a Suárez, Forlán csatárduónak köszönhetõen, elég kevés olyan csapat elõdöntõzhetett a vb-történelemben, amelyben - Álvaro Pereira dél-afriakaiaknak lõtt találatát leszámítva - mindössze két játékos szerzett gólt. Az elõdöntõig Hollandia is nélkülözte a látványos játékot, de magabiztosan gyõzte le valamennyi ellenfelét a vb egyetlen százszázalékos csapata.

Luis Suárez eltiltása miatt Uruguay visszatért az elsõ meccsén, a franciák ellen látott hadrendjéhez, a 4-4-2-es felállásban Edinson Cavani volt Diego Forlán csatártársa. A másik oldalon is fõleg eltiltások miatt változott a brazilok elleni kezdõcsapat, Nigel de Jong, Gregory van der Wiel és André Ooijer helyett Joris Mathijsen, Demy de Zeeuw és Khalid Boulahrouz lépett pályára.

A mérkõzés elején enyhe mezõnyfölényben játszottak a hollandok, de a támadásokat kevesen kísérték, mindkét csapaton látszott, hogy soha nem látott esélyhez jutottak, ezt az esély pedig nem fejetlen támadásokkal akarják kihasználni. Aztán a semmibõl jött egy óriási bomba, a 18. percben Giovanni van Bronckhorst olyan gólt szerzett, mint Siphiwe Tshabalala a mexikóiak ellen, csak 36 méterrõl, a tizenhatos oldalsó vonalával egy magasságból.

Találata után nem csak Van Bronckhorst vágott meglepett arcot, hanem a csapattársai is, ami alkalmasint az indonéz származású csapatkapitány eddig rejtett potenciáljának szólt. A gólt követõen visszaálltak a hollandok, a félidõ második felére az uruguayiak vették át az irányítást, bár túlzás lenne azt állítani, hogy nyomás alá helyezték a hollandokat, komoly gólhelyzetet sem sikerült kialakítaniuk.

Az uruguayi válogatott azonban ismét elõvette azt a tulajdonságát, amelyben az egész mezõny fölé nõtt a vb-n: a helyzet nélküli gólszerzés képességét. Dél-Afrikának és Dél-Koreának lõtt elsõ góljuknak sem volt elõjele, Ghána ellen is teljesen váratlanul egyenlítettek, most Forlán szánta el magát egy távoli kísérlete, és 25 méteres, csavarodó lövése Stekelenburg feje fölött a kapuba vágódott.

A második félidõre egy bizonytalanabb holland csapat jött, az uruguayiak pedig rendkívül harcosan játszottak, alkalmanként a holland hátvédeket is letámadták, és egy kis keménységért sem mentek a szomszédba. Úgy tûnt, Hollandia túlbiztosítja magát, a támadásokat csak 4-5 ember kísérte, a túlerõvel szemben pedig sikertelenül próbálkoztak helyzetek kialakításával.

Az utolsó félórára felpörögtek a csapatok, elõbb Frolán precízen helyezett szabadrúgását ütötte szögletre Stekelenburg, majd Van der Vaart nagy helyzetben leadott lövését tenyerelte ki Muslera, a kipattanót pedig Robben küldte fölé óriási helyzetben.

A helyzeteket gól követte, Sneijder 16 méteres, nem túl erõs lövése elõbb megpattant egy uruguayi védõn, majd lábak között elhaladva a bal alsó sarokba csorgott. A kapu elõtt, pár centis lesen helyezkedõ Van Persie ugyan nem ért bele labdába, ám mozgásával befolyásolhatta Muslerát.

A hollandok nagyon belejöttek, a 72. percben az üresen maradt Kuyt adott be a bal oldalról, Robben ügyesen elõzte meg a védõjét és a jobb alsó sarokba fejelt, kétgólosra növelve Hollandia elõnyét. Hasonlóan ünnepelt, ahogy Sneijder a brazilok elleni második találatánál, a kopasz homlokát pofozgatta.

Uruguay a két gyorsan bekapott gól után nem tudott újítani, Tabárez még Diego Forlánt is lehozta, ami talán azt is jelentette, hogy virtuálisan már a 83. percben gratulált holland kollégájának.

Lehet, hogy Tabárez úgy gondolta, hogy a bronzmeccsre készül már, de a 91. percben Maxi Pereira egy gyorsan elvégzett szabadrúgás után 16 méterrõl a jobb alsóba helyezett, rendkívül izgalmassá téve a hátralévõ két percet. Uruguay hiába támadott, újabb gólt már nem sikerült bepréselnie, így 1978 után ismét vb-döntõbe jutott Hollandia.

A hollandok Uruguay ellen sem játszottak lehengerlõen, a védekezésük azonban jól mûködött, Uruguaynak két távoli lövése ellenére igazi ziccert nem sikerült kialakítania. Igaz, hogy Robbenék egy aránylag könnyû ágról verekedték be magukat a döntõbe, viszont valamennyi meccsüket megnyerták, és közben legyõzték a vb-n addig jó formában játszó brazilokat is.