A Budapesti Értéktõzsde vezetõ indexe, a BUX hétfõ délben 1, százalékos visszaesést mutatott a péntek esti záróértékéhez képest. A hazai piacon befektetõk hétfõn reagálhattak elõször arra a hírre, hogy magyar idõ szerint szombat hajnalban a Standard and Poors hitelminõsítõ lefokozta az amerikai hitelek besorolását. A forint gyengült a fõbb devizákkal szemben, a svájci frank a kora reggeli 250 forint körüli szintrõl hirtelen 254 forint fölé került, délben 253,9 forint volt, igaz, kilenc és tíz óra között rövid idõre 250 forint alatt volt.

A rossz befektetõi hangulat a vezetõ európai tõzsdéken és az amerikai határidõs piacon is érzõdött. A brit FTSE 100 1,8, a francia CAC 40 2,3, a német DAX 2,8, az olasz FTSE MIB 0,5 százalékos mínuszban járt dél körül. Az amerikai tõzsdék magyar idõ szerint délután fél négykor nyitnak, a határidõs ügyletek azonban komoly zuhanást vetítenek elõre. A Dow Jones, a S&P 500 és a Nasdaq 500 határidõs mutatói mind 2 százaléknál nagyobb visszaesést mutattak hétfõ délben (magyar idõ szerint).

Az Európai Központi Bank kötvényvásárlásokkal igyekszik stabilizálni az európai kötvénypiacokat, amelyek biztonsága a részvénykereskedést is befolyásolja. A Wall Street Journal amerikai piaci lap blogjában névtelen forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a jegybank ígéretéhez híven valóban beavatkozott a kötvénypiacon. Ennek kedvezõ jele az is, hogy hétfõ délelõtt csökkent az olasz és spanyol állampapírok hozama. A gyengülésnek indult tõzsdei indexek azonban arra utalnak, hogy a piacon kereskedõ befektetõk nem tartották elégnek a jegybanki beavatkozást.
A magyar idõ szerint hétfõn hajnalban nyitó ázsiai tõzsdéken is folytatódott az a zuhanás, amely múlt hét utolsó napjaiban jellemezte a piacokat. A MarketWatch gazdasági portál szerint a japán Nikkei 225 index 2,2 százalékkal, a dél-koreai Kospi 3,5, az ausztrál S&P/ASX 200 pedig 2 százalékkal csökkent. Még nagyobb veszteségben voltak a kínai mutatók: a hongkongi Hang Seng 4, míg a sanghaji 3,7 százalékos mínuszban volt. Ázsiában különösen a banki papírok voltak nagy esésben.

"Ázsiában elég hisztérikus esés volt, Európában is lejjebb kezdtük, benne természetesen idehaza is. Azonban a piacokon apró fellélegzés következett be" - kommentálja a hétfõ reggeli eseményeket Móró Tamás. A Concorde részvényelemzõje a vártnál kisebb európai veszteségek okának azt tudja be, hogy az Európai Központi Bank vasárnap este jelezte, olasz és spanyol állampapírok vásárlásába kezd, hogy stabilizálja a piacokat. Ennek hatására hétfõ reggel, kora délelõtt a spanyol és olasz kötvényhozamok mérséklõdtek.

Móró szerint hiába látszanak most az átmeneti megnyugvás jelei, napon belül várhatóan lesznek még mélyebben a hazai részvények a nyitáskori értékükhöz képest. "Bizonytalan, gyorsan változó piaci környezetben a befektetõk a kockázatosabb eszközeiktõl igyekeznek megszabadulni, sok pozíciót zárhatnak, eladhatják az értékpapírokat."

Ma nem jelenik meg fontosabb makrogazdasági adat a világban, ezért a részvénypiacok alakulásában a legnagyobb hatása az lehet, hogy a déli EU-országok kötvénypiaca mennyire lesz képes stabilizálódni, véli a részvényelemzõ.
A zuhanás múlt hét csütörtökön kezdõdött, és a piaci elemzések többsége a globális gazdasági kilátások bizonytalanságával indokolta az évek óta nem látott mértékû eladási hullámot. A mintegy hatezer globális részvényt magában foglaló tõzsdeindexben, az MSCI World Indexben szereplõ vállalatok piaci tõkeértéke a múlt héten 2,5 ezer milliárd dollárral csökkent.

Péntek este a Standard and Poor's hitelminõsítõ bejelentette, hogy leminõsíti az Egyesült Államok hitelbesorolását, ami hozzájárulhat a további eséshez. "A besorolás leminõsítése példátlan eset volt" - idézte a BBC Alvin Liew-t, a szingapúri UOB Bank munkatársát. Az ausztráli Commonwealth Bank MarketWatch-nak nyilatkozó közgazdásza, Michael Blythe szerint a leminõsítésre mindenki számított, de az mégiscsak "egy lépés az ismeretlenbe". A Nomura Bank vezetõ közgazdásza, Paul Sheard azt mondta a Reutersnek, hogy az amerikai leminõsítés kétségkívül szimbolikus és történelmi jelentõségû esemény, de a mostani krízis "epicentruma" az eurózóna.

A befektetõk legnagyobb félelme az, hogy az Egyesült Államok gazdasága tovább lassul, és esetleg újabb recesszióba süllyed, ami károkat okozna a teljes világgazdaságban. Komoly aggodalmak övezik az eurózóna gazdaságát is, miután felmerült, hogy olyan nagy országok pénzügyeivel is gondok vannak, mint Olaszország és Spanyolország. Hétfõn a Reuters azt írta, az amerikai leminõsítés után Franciaország lehet a következõ állam, amely elveszíti AAA besorolását. A svájci UBS bank stratégái szerint "a piacok stabilizálása kulcsfontosságú a recesszió visszatérésének elkerüléséhez".

A várakozásoknak megfelelõen nem változott drasztikusan a helyzet az amerikai államkötvények piacán a leminõsítés után. A hosszú távú, tíz- és harmincéves kötvények hozama ugyan emelkedett (ez a kockázat növekedését jelzi), a kétéves futamidejû kincstárjegyeké viszont valamelyest csökkent.

Vasárnap megbeszéléseket tartottak a fejlett ipari országokat tömörítõ G7-csoport pénzügyminiszterei és az eurózóna jegybanki szerepét betöltõ Európai Központi Bank vezetõsége is. Az EKB közölte, hogy a korábbinál agresszívebben fog fellépni a kötvénypiacokon, hogy biztosítsa Spanyolország és Olaszország védelmét - vagyis vélhetõen kész olasz és spanyol állampapírokat vásárolni azok erõsítése végett -, a G7 pénzügyminiszterei pedig azt közölték, hogy "minden szükséges intézkedést megtesznek a pénzügyi stabilitásért és a növekedésért".

A svájci frank hétfõ reggel folytatta a múlt heti erõsödést, történelmi csúcsra erõsödött a dollárral szemben (csupán 0,7485 frankot ért egy dollár). Az euróhoz képest is nyereségben volt, noha korábban, az EKB bejelentése után, rövid ideig erõsödött az euró. Hét óra elõtt pár perccel már a forint árfolyamán is érezhetõ volt a frankerõsödés, több mint 253 forintot ért egy frank, és 274 fölött volt az euró jegyzése. A frankkal nyolc óra elõtt 254,450 forinton kereskedtek, ez már nincs messze a múlt csütörtökön elért 254,87-es csúcstól.

Rekordszintre drágult az arany is, az ázsiai határidõs kereskedésben 1704,90 dollárt ért egy uncia. "Kevés igazán biztonságos hely van, ezért ezek jól teljesítenek" - mondta a brit Royal Bank of Scotland Reuters által idézett közgazdásza, Greg Gibbs, arra utalva, hogy a befektetõk a bizonytalan helyzetben a legbiztonságosabb eszközökbe menekülnek. Jellemzõen ilyen a frank és az arany. "Az arany profitál a legtöbbet a folyamatból, mert nincs jegybankja, amely nekilátna az eladásának" - tette hozzá Gibbs.