Karácsony Gergely fõpolgármester szerint a fõváros élni kíván elõvásárlási jogával a rákosrendezõi mini-Dubaj-beruházás – hivatalos nevén Grand Budapest – adásvétele ügyében. A városvezetõ az ügylet fedezetéül azt a fõvárost megilletõ 28 milliárd 300 millió forintot és kamatait jelölte meg, amelyet a bíróság ítélete szerint jogszerûtlenül tart a számláján a Magyar Államkincstár.

Karácsony Gergely hétfõn kérte ki a Grand Budapest-beruházás adásvételi szerzõdését, amelynek áttanulmányozása után arra jutott, hogy a kormány a piaci ár töredékéért akarja eladni a fejlesztési területet arab befektetõknek. A szerzõdésben ugyanakkor találtak „egy félmondatot”, amely alapján a fõvárosnak elõvásárlási joga van a területre, sõt a szerzõdés hatályba lépésének feltétele, hogy errõl az elõvásárlási jogáról lemondjon.

A fõvárosi tulajdonú telekrész a 29834/13 helyrajzi számú ingatlan, amelynek jelentõségét az is mutatja, hogy a nettó 50,9 milliárd forintos vételárból 20,6 milliárd éppen erre a telekre esik.

De mi is az elõvásárlási jog? Nos, ez a jog lehetõséget biztosít a jogosultnak, hogy egy adott dolgot – jelen esetben ingatlant – másokat megelõzve vásárolhasson meg. Az elõvásárlási joggal rendelkezõ személyek körét jogszabály vagy szerzõdés határozza meg. Legtöbbször a közös tulajdonú ingatlanoknál találkozhatunk vele, ahol a tulajdonostársak élhetnek ilyen joggal.

Elõfordulhat az is, hogy az eladó az elõvásárlási joggal terhelt ingatlant más dolgokkal együtt, úgynevezett dologösszességként kívánja eladni. Ebben az esetben – állítja Újváry Zsolt ügyvéd – az elõvásárlásra jogosult csak az egész dologösszességre vonatkozó ajánlatot fogadhatja el. Mivel a Grand Budapest-beruházás adásvételi szerzõdésének tárgya dologösszesség, az elõvásárlási joggal rendelkezõ személy nem választhat ki csak egy, neki tetszõ tulajdoni elemet, hanem az egész dologösszességet kell megvennie.

A Polgári Törvénykönyv szerint osztatlan közös telek esetén a másik nem állami tulajdonost, a Stockton Zrt. is megilleti az elõvásárlási jog. A Válasz Online cikke szerint a Stockton Zrt. Zelles Sándor cége. Zelles neve onnan lehet ismerõs, hogy a Gyurcsány-érában õ vezette a Magyar Nemzeti Vagyonkezelõ Zrt. elõdjét, a Kincstári Vagyoni Igazgatóságot. Azóta Zelles váltott, és egy 2020-as cikk már arról írt, hogy Zelles érdekeltségei Habony Árpád gazdasági köreihez kötõdnek.

A történetet bonyolítja, hogy az érintett adásvételi szerzõdés nem egy szimpla ingatlaneladást takar. A hét megvásárolni kívánt ingatlanon tudniillik új városrész épülne, ezt az Abu Dhabi Eagle Hills ingatlanfejlesztõ kivitelezné, a rozsdaövezetbe a beruházó luxuslakásokat és irodaházakat húzna fel, amihez a kormány egy korábbi rendelettervezete alapján jókora közlekedésfejlesztést is hozzátenne. Erre utalt Lázár János építésügyi és közlekedési miniszter, amikor a Facebookon így reagált Karácsony Gergely keddi bejelentésére: Egy csekk és más semmi: rajta 5000 milliárd, és viheti a fõváros a területet, amivel egyébként 30 éve nem csinált semmit. Mint hozzátette: a kormány üdvözli Karácsony Gergely eszmélését és a rákosrendezõi fõvárosi tájsebre bejelentett elõvásárlási szándékát. És egyúttal kérte, hogy az egyeztetésre hozza magával: a telekvásárlás fedezetének; a terület teljes takarításának, rekultivációjának, kármentesítésének; valamint a külföldi ingatlanfejlesztõjével azonos vagy azt meghaladó mértékû városfejlesztési projekt pénzügyi garanciáit igazoló dokumentumokat.

Vagyis az álláspontok távolsága miatt minden jel arra mutat, hogy a Grand Budapest-beruházás története a bíróságon folytatódik.