Az Orbán-kormány 2020. március 11-én hirdette ki az Alaptörvény különleges jogrendje szerinti veszélyhelyzetet a koronavírus-világjárvány miatt. Ezzel lehetõvé vált számára, hogy rendeletekkel felülírja az Országgyûlés által elfogadott törvényeket, amire egyébként „rendes” körülmények között nem lett volna lehetõsége. Ezt követõen született meg a koronavírus elleni védekezésrõl szóló 2020. évi XII. törvény, az úgynevezett felhatalmazási törvény, amellyel felhatalmazást kapott a kormány, hogy a veszélyhelyzet alatt rendeleteivel akár egyes törvények alkalmazását is felfüggeszthesse, eltérhessen azok rendelkezéseitõl és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhasson.

Az Országgyûlés 2022. május 24-én fogadta el az Alaptörvény tizedik módosítását, valamint a katasztrófavédelmi törvény kiegészítését. A két jogszabály már másnap hatályba lépett. Május 24-én pedig az a kormányrendelet látott napvilágot, amely az ukrajnai fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel május 25-étõl Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdetett ki.

Az Alaptörvény tizedik módosítása vezette be a háborús veszélyhelyzet fogalmát: A kormány szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztetõ elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be.

Az Alaptörvény kilencedik és tizedik módosításával két évvel ezelõtt, 2022. november 1-jétõl a korábbi hatról háromra csökkent a különleges jogrendi helyzetek köre, kikerült tudniillik az Alaptörvénybõl a megelõzõ védelmi helyzet, a terrorveszélyhelyzet és a váratlan támadás, míg a rendkívüli állapot helyére a hadiállapot lépett. Így napjainkban a következõ különleges jogrendi helyzetek lehetségesek: hadiállapot, szükségállapot, veszélyhelyzet. Az Alaptörvény kilencedik módosítása alapján a veszélyhelyzet harminc napra hirdethetõ ki, amit a kormány az Országgyûlés felhatalmazása alapján meghosszabbíthat, ha a veszélyhelyzet kihirdetésére okot adó körülmény továbbra is fennáll.                        

A kormány háborús veszélyhelyzetben – a katasztrófavédelmi törvény rendelkezései alapján – egészen drasztikus intézkedések bevezetésére is felhatalmazással bír. És bár felhatalmazása van rá, a kormány eddig ilyen intézkedéseket még sohasem vezetett be.

A parlament 2022. november 22-én fogadta el azt a törvényt, amely lehetõvé teszi a háborús veszélyhelyzet egymás utáni többszöri meghosszabbítását, alkalmanként legfeljebb 180 nappal. Azóta négy ízben hosszabbították meg a veszélyhelyzetet, a legutóbb, április 10-én amikor az Országgyûlés felhatalmazta a kormányt, hogy a veszélyhelyzetet 2024. november 19-ig meghosszabbítsa.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes október 15-én nyújtotta be a parlamenthez a kormány nevében a legújabb hosszabbítási javaslatot. Az elõterjesztés indoklása szerint az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa, valamint ezek magyarországi – különösen menekültügyi, gazdasági és energetikai – következményei az elmúlt idõszakban nem változtak.

A törvényjavaslatról hétrfõ délután tartják a zárószavazást. A felhatalmazáshoz a jelen lévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges.