Az Építési és Közlekedési Minisztérium a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatába többek között beleírta, hogy „erkélyen napelem nem helyezhetõ el sem önálló tartószerkezeten, sem az erkély szerkezetébe beépített módon”.

Azonban a jogszabályt értelmezõ szakemberek a g7.hu-nak elmondták,  hogy a jogalkotó két fontos kiskaput nyitva hagyott:

• Az egyik, hogy a definíció szerint erkélynek csak az épület homlokzati síkjából kinyúló, konzolos, függesztett vagy pontszerûen alátámasztott kialakítású külsõ, legfeljebb egy oldalról zárt tartózkodó tér számít. Az épület homlokzati síkján belül lévõ, három oldalról falakkal határolt tér a loggia, amelyre a tiltás nem vonatkozik. Márpedig a köznyelv gyakran a loggiára is az erkély szót használja, elég sok loggia van az épületeken, és azok korlátjára kiakasztható a napelem.
• Emellett nincs egyértelmûen rendezve a szövegben az az elég egyszerû eset sem, ha az erkély fölé (elõ)tetõt építenek, amely jobb esetben lehet a napelem tartószerkezete is. Amennyiben ezt az adott háznál egyéb szabályok nem tiltják, akkor egyes értelmezések szerint erre szintén fel lehet rakni a napelemet.

A portál arra is rámutatott, hogy az erkélynapelemek kisebb teljesítményûek, így csak arra alkalmasak, hogy besegítsenek a villanyszámla csökkentésébe, de elõnyük, hogy például városiasabb környezetben, akár társasházakban is könnyen lehet(ne) õket telepíteni. Mivel a tiltás csak jövõre indul, december végéig még szabadon lehet erkélyekre is napelemet tenni (az engedélyköteles konstrukciókból), így azokért átmenetileg élénkülhet a kereslet – fogalmaznak, majd hozzátették: „nem világos, hogy utána melyik hatóságnak lesz feladata ellenõrizni a tiltást, és ezt hogyan fogja a hétköznapokban megvalósítani. Nem feltétlenül lesz könnyû meghatározni a kihelyezés idõpontját, hiszen az engedélyeket nem magukra a napelempanelekre, hanem az áramot átalakító inverterekre adják ki”.