A politikus közölte: a Fidesz hamarosan törvényjavaslatot készít, amellyel „nemzeti egészségbiztosítóvá" kívánják fejleszteni a jelenlegi rendszert. Ez azt jelenti, hogy az egészségbiztosító, a társadalombiztosítás részeként, önálló, önfenntartó intézet lenne, „leválik a politikai köldökzsinórról", és hasonlóan más nemzeti intézményekhez, például a Magyar Nemzeti Bankhoz, vagy az Állami Számvevõszékhez, a parlament felügyelete alatt mûködik majd – tette hozzá.

Mikola István úgy vélte: „olyan rendszer a világon nincs", amirõl az egészségügyi miniszter beszél, hogy a szolidaritás és a verseny egyszerre valósuljon meg. Szerinte a miniszter biztosítási rendszerre vonatkozó javaslata ezért álságos kezdeményezés. Hangsúlyozta: a magánbiztosítók bevonásával kialakított több-biztosítós rendszer drágább lesz, még több járulékot kell majd fizetni, az idõsek és a betegek kihullanak a rendszerbõl, mindenki ellátása veszélybe kerül, újabb kórházakat zárhatnak be és elvész a szabad orvosválasztás lehetõsége is.

A politikus utalt arra, hogy az állami egészségbiztosító most teljes költségvetésének 1-1,5 százalékát fordítja saját fenntartására, mûködési költségeire, míg ez a magánbiztosítók esetében 20-30 százalék. Mikola István szerint emiatt emelni kellene a járulékfizetést, mert összesen 300-500 milliárd forinttal több pénzre lenne szükségük az egészségbiztosítóknak.

Hangsúlyozta: a magánbiztosítók bevonásával kialakított több-biztosítós rendszer drágább lesz, még több járulékot kell majd fizetni, az idõsek és a betegek kihullanak a rendszerbõl, mindenki ellátása veszélybe kerül, újabb kórházakat zárhatnak be és elvész a szabad orvosválasztás lehetõsége is.

Mikola István beszámolt arról is, hogy miután délelõtt a Fidesz és a KDNP képviselõi kivonultak az egészségügyi bizottság ülésérõl, egy külön teremben tovább tárgyaltak. A mérget ivó keceli gyerekek ügyében arra szólítják fel a kormányt, hogy vizsgálja ki a légi mentés rendszerét. A fideszes politikus beszélt arról is, hogy a kormánynak nem csak a "kisemberek" tb-járulékfizetését kellene ellenõriznie, hanem a multinacionális vállalatokat és a nagy állami cégeket is vizsgálnia kell.