Az 1992 elõtt fúrt vagy ásott kutak esetében közel sem egyértelmû a bejelentési kötelezettség, mert arról is volt szó, hogy a 31 évnél régebbi vízvételi helyek esetében nincs szükség engedélyezésre.

Az Infostart legutóbbi, a témával foglalkozó cikkében hivatkozik a Jogadó Blogra, amely történelmi hátteret ad a vélelmezett mentességhez: a vízjogról szóló 1885. évi XXIII. törvénycikk értelmében "az élet rendes szükségletére vizet szolgáltató kutakat" saját birtokán mindenki szabadon építhetett, tehát ehhez engedély nem volt szükséges. Ez a szabályozás 1965. július 1-jéig volt hatályban. Utána az 1992. február 15-ig hatályban lévõ 32/1964. (XII. 13.) Korm. rendelet alapján az ásott kút megépítéséhez csak akkor nem volt szükséges engedély, ha annak mélysége az elsõ vízadó réteget követõ záróréteget nem haladja meg. Volt még két kivétel, de azok egyértelmûen gazdálkodó tevékenységre utalnak.

Úgy lehet értelmezni az akkor kialakult helyzetet, hogy bár 1992. február 15. napját követõen mindenféle kútépítés engedélykötelessé vált, ha a kút 1992 elõtt épült, akkor valószínûleg jogszerûen épült, tekintve, hogy akkor nem kellett rá engedély. Bár a törvény nem rendelkezik róla, ez úgy is értelmezhetõ, hogy ami jogszerûen épült, arra fennmaradási engedély sem kell.

Csakhogy a mostani szabályozás egyértelmû. Kétféle engedélyt lehet kérni, és ezek között a különbséget éppen a kút létesítésének az idõpontja jelenti:

• ha az ásott vagy fúrt kút 1992. február 15. napja után létesült, akkor fennmaradási engedélyt kell kérni.
• ha az ásott kút 1992. február 15. napja elõtt jogszerûen létesült, akkor üzemeltetési engedélyt kell most kérni.

Tehát ugyanazt a kérelmet kell beadni, az eltérés csak az, hogy a 31 évnél fiatalabb kutakra fennmaradási engedélyt, az annál idõsebbekre üzemeltetési engedélyt kell kérni a jegyzõnél.

Mindez persze csak abban az esetben érvényes, ha nem változik a jogszabály, ugyanis Nagy István agrárminiszter a napokban arról beszélt, hogy a mezõgazdasági célú kutak esetében a múltra visszamenõlegesen semmilyen szankciót vagy tehertételt nem kívánnak a gazdákkal szemben alkalmazni, és a belterületi, lakossági fúrt kutak esetében is ezt az elvet kell szem elõtt tartani.

Mi azt a javaslatot szeretnénk a kormány asztalára tenni, hogy az egészet úgy kell hagyni, ahogy van, ne kelljen semmilyen lakosságvegzáló történet, és én még azt is bátorkodnám kijelenteni, hogy egyáltalán a bejelentéstõl is tekintsünk el, mert semmilyen veszélyt nem hordoz magában az, hogy valakinek az udvarán van egy 12-13 méter mély kútja, ami gyakorlatilag az esõvizet gyûjti össze és azzal a maga kis veteményesét vagy a virágágyását meglocsolja" – mondta a miniszter.

A lépést azzal indokolta, hogy a kutak engedélyeztetésére "ráépült egy olyan ipar, amitõl az ember megretten". Példaként említette, hogy akár 400 ezer forintot is elkérnek egy kút kamerás átvizsgálásáért, de egy kútfúrói igazolás ára is lehet már 75-100 ezer forint. "Ez lehetetlen állapot. Nem hozhatjuk ilyen helyzetbe az embereket. Ezt azonnal be kell fejezni" – jelentette ki, és visszautasította azt a jelenséget, hogy szerinte a regisztrációs kötelezettséget felhasználva sokan nyerészkedni próbálnak az embereken.