Habár úgy tûnt, a jó idõ beköszöntével búcsút inthetünk a skarlátnak, a legfrissebb adatok szerint több mint háromszázan fertõzõdtek meg. A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) tájékoztatása szerint: a jelentések alapján április 30-ig összesen 2868 embernél diagnosztizáltak skarlátos megbetegedést. A rögzített adatok alapján kirajzolódik, január óta hétrõl hétre egyre több fertõzöttet regisztrálnak: amíg az idei év elsõ hetében mindössze 33 érintett volt, februárban már hetente 140, márciusban hetente közel 200 új beteget regisztráltak. Április elsõ felében viszont az látszott, a betegség kezd visszaszorulni: a fertõzöttek száma megfelezõdött, a hónap második felében azonban ismét 200 felett volt a skarlátosok száma. A múlt heti adatok szerint pedig 304 új fertõzöttet diagnosztizáltak.

Az NNK hozzátette: a skarlátra jellemzõ a ciklusos ingadozás, azaz több évre kiterjedõen, szabályos idõközökben okoz nagyobb számú megbetegedést. Ezek a ciklusok az utóbbi évtizedekben általában ötévenként jelentkeznek. A COVID–19-járvány miatt meghozott járványügyi korlátozó intézkedések visszaszorították a légúti megbetegedések terjedését, köztük a skarlátét is, így a 2020/2021. évre prognosztizált esetszám-növekedés késõbb, az idei szezonban jelentkezik.

A Magyar Nemzetnek nyilatkozó gyermekorvos emlékeztetett: ez egy szezonális betegség, a tél végi idõszakban jelentkezik a leggyakrabban. – Amikor az immunrendszer meggyengül, ezek a bakteriális fertõzések, mint a skarlát, könnyebben elterjednek a gyerekek körében – fogalmazott Füzi Zsolt, aki szerint nem szabad alábecsülni a betegséget.

Fontos látni, hogy nem a streptococcus baktérium gyengült az elmúlt évtizedekben, hanem a betegség korai észlelése és kezelése teszi lehetõvé, hogy a kór ne váljon végzetessé. Magyarországon a betegség lefolyása azért ilyen enyhe, mert a gyermekorvosok nagyon felkészültek és korán, a fertõzést követõ második-harmadik napon felfedezik.

Ez segít, hogy idõben elkezdõdhessen a kezelés, és elkerüljük a súlyos szövõdményeket – sorolta a szakember. Mivel a skarlát cseppfertõzéssel terjed, a beteg már a tünetek megjelenése elõtti napon megfertõzheti a közvetlen környezetét. – A tünetek észlelése után izoláljuk a beteget, vagyis különítsük el, és fontos az is, hogy fertõtlenítsük azokat az eszközöket, amelyeket használ – tette hozzá.