A versenyképességi törvénycsomag legfõbb eleme, hogy a polgári törvénykönyvet módosítja több ponton - mondta Bogdán Tibor kormánybiztos egy keddi háttérbeszélgetésen. A Ptk. módosításának a lényege, hogy több fontos pontosítást tesz a finanszírozás világában - tette hozzá. Átalakítják a zálogjog finanszírozását, de ez széles tömegeket nem érint. A követeléskezelés területén is lesznek változások - mondta a kormánybiztos.
Az építményi joggal egy alapvetõen új jogintézmény jön létre. Németországból indult el a világban az I. világháború alatt, majd a '20-as években került be a magyar jogrendszerbe - mondta Bogdán Tibor. Az 1958-as Ptk.-ban nem szerepelt az építményi jog, de a földhasználati jogban ez megjelent, ahol az építmény tulajdonosát egy másik telken földhasználati jog illette meg. A gyakorlatban sok olyan helyzet van, amikor tartósan elkülönül egymástól a telek tulajdonosa az építmény tulajdonosától - ismertette Bogdán Tibor. Ilyen lehet például egy naperõmû, vagy éppen egy vízi erõmû. Az építményi jog egy dologi típusú jog, alapvetõen forgalomképes dolog, zálogjoggal is terhelhetõ, és átruházható másra is - tette hozzá.
Az építményi jog nem kötõdik egy konkrét személyhez, és határozott idõre köthetõ, maximum 50 évig. Újszerûsége, hogy nagyon nagy szabadságot ad a feleknek, hogy mire alapítják ezt a jogot - mondta a szakember.
Bogdán Tibor szerint a legszélsõségesebb eset, hogy valaki 50 évig egy telken azt csinál, amit akar. Másik példa, hogy egy irodaépület tetejére szeretne egy mobilszolgáltató cég építményi jogot, hogy ott mondjuk egy antennát építsen. Az építményi joggal megoldható lesz, hogy forgalomképtelen folyókra vízi erõmûvek épüljenek - hívta fel a figyelmet a miniszteri biztos. Németországban jelenleg például naperõmûveket akarnak építeni az autópályák védõsávjába, és ezt az építményi jog lehetõségével lehet elérni - mondta a szakember.
A nemzeti vagyon területén 35 évre lehet építményi jogot létesíteni. Az építményi jog a természetes személyek esetében még nem kerül bevezetésre, hanem csak jogi személyekre, így a nagyberuházók tudják majd kihasználni. Az építményi jog nem írja felül sem a helyi, sem az országos építési szabályokat.
Még a tavaszi ülésszakon elfogadhatja az Országgyûlés, így a nyáron hatályba léphet az építményi jog intézménye.
Zsombolyay Péter Zsombor, gazdasági és vagyonjogi szabályozásért, valamint perképviseletért felelõs helyettes államtitkár a keddi háttérbeszélgetésen arról beszélt, hogy a versenyképességet növeli, hogy az elektronikus okiratokra vonatkozó szabályok változni fognak, és errõl már tárgyal a parlament. Egyre idõszerûbb lett, hogy meg kellett határozni egy elektronikus ügyirat fogalmat, és ezt fogja pontosítani az új törvényjavaslat.
Az elektronikus digitalizáció a COVID-járvány kitörését követõen gyorsult fel. Jövõre belép az e-ingatlannyilvántartás, így bizonyos területeken kötelezõ lesz az elektronikus irathasználat. Mindezek mellett az emberek között tömegessé válik az elektronikus aláírás használata - ismertették. Két-három év alatt el fog oda jutni a közigazgatás, hogy az elektronikus szerzõdéskötések és elektronikus aláírások a maihoz képest sokkal szélesebb körben terjednek el.
