Betlts folyamatban...

gyflkapu

Felhasznlnv:
Jelsz:

Hrek -

Szakrtk szerint elvltek mr azok az gyek, amelyekkel Dobrev Klra vdolja az llamft

2024.05.23

Több jogász is megszólalt abban az ügyben, amely szerint Dobrev Klára, a DK EP-listavezetje köztörvényes bnöznek nevezte Sulyok Tamás köztársasági elnököt egy földvásárlással kapcsolatos ügyben.

Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselje azt állítja, dokumentumokkal tudja bizonyítani, hogy „Sulyok Tamás köztársasági elnök köztörvényes bnöz”. Az ellenzéki politikus azt állítja, hogy bizonyítani tudja, hogy az államf a földmaffia figurájaként, ügyvédként, törvényellenesen, vélheten bnszervezetben, a 2000-es évek elején pénzért játszott át magyar termföldeket külföldieknek.

Dobrev Klára az ezzel kapcsolatos dokumentumokat csütörtökön adja át az ügyészségnek. Sulyok Tamás közben jelezte, törvénybe ütköz szerzdés megkötésében sosem vett részt, és megteszi a szükséges jogi lépéseket az ügyben.

Az ATV Egyenes beszéd cím msorában megszólaltatott jogászok szerint a DK EP-listavezetje csütörtökön hiába adja át a megszerzett iratokat az ügyészségnek, az elévülés intézménye miatt szinte biztosan elutasítják az államf elleni feljelentést.

Zamecsnik Péter ügyvéd szerint soha nem is fog kiderülni, megalapozott-e Dobrev Klára állítása, mert az eljárásjogi akadály miatt az ügyészség nem fog nyomozást elrendelni.

Hack Péter, az ELTE Büntet Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszékének vezetje azt mondta: a törvény értelmében három napja lenne az ügyészségnek dönteni, de az elévülés miatt a törvény értelmében el kell utasítania a feljelentést, mert a részletek viszonylag kevéssé ismertek, de az bizonyos, hogy ez nem lehet olyan bncselekmény, ami húsz év távlatában is büntethet lenne. Tehát maximum az elkövetéstl számított három éven belül elévült – tette hozzá.

Pokol Béla jogtudós, politológus, az Alkotmánybíróság volt tagja saját Facebook-oldalán fejtette ki véleményét. Szerinte inkább Dobrev Klára minsítése vet fel aggályokat. A profi ügyvéd épp azért profi, mert az esetekre vonatkozó szembefutó szabályozások réseiben megtalálja a lehetségeket, és a büntetjog »nullum crimen sine lege« (nincs bncselekmény kifejezett törvényi tényállás nélkül) pedig meghúzza a határokat, hogy e résekbe es mikor egyben bncselekmény is. Az ügyvédi munka tele van ilyen rések keresésével és az ügyfelek érdekében ezek kihasználásával éppúgy, ahogy az üzleti világban a vállalkozók a bevett adóoptimalizálások és könyvelési ügyességek tömegével élnek, amit az ellenoldal jogásza ügyfele érdekében az üzleti vitákban és perléseik során sokszor megengedhetetlennek minsít. Így az, hogy a Dobrev által felhozott eset az államf ügyvédi eléletébl minek minsül, csak nagyon alapos jogi elemzés és értelmezés után dönthet el. Ellenben az, hogy most mindezeket megellegezve köztörvényes bnöznek nevezi az államft, kimeríthet néhány tényleges bncselekményt. Felteheten ezt is tudja, és csak az EP-képviseli mentelmi joggal a háta mögött mert ilyet tenni – tette hozzá Pokol Béla.

A szóban forgó zsebszerzdésekkel kapcsolatban a hvg.hu megkérdezte Magyar György ügyvédet, hogy valóban bncselekménynek minsültek-e akkoriban, tehát a 2014-es uniós csatlakozásunk és az akkori törvénymódosítás eltt az ilyen típusú zsebszerzdések. Magyar György hangsúlyozta, hogy minden egyes büntetjogilag releváns tényállás megítélésénél az a legels eldöntend kérdés, hogy az adott ügyben van-e akadálya a büntetjogi felelsségre vonásnak. Mivel azonban az elkövetéskori Btk. rendelkezik az elévülési idrl, ebben az esetben megállapítható, ha valóban a 2000-es évek elején történtek visszaélésszer magatartások, akkor azóta már kb. 20 esztend eltelt. Az ilyen típusú bncselekmények elévülési ideje pedig azonos a büntetési tétel fels határával, amely jelen esetben maximum 5 év. Magyar György kifejtette: a büntethetségnek, ha nem lenne elévülés, feltétele lenne, hogy a szerzdés semmis legyen. Ez pedig nem büntetjogi, hanem polgári jogi jogkövetkezmény, amire viszont máig vonatkozóan lehet hivatkozni. És akár az ügyészség is kezdeményezhet ilyen polgári pert. Vagyis a felvetett ügynek lehet esetleg polgári jogi, politikai, erkölcsi következménye, de igen nagy valószínséggel bünteteljárás ma már ebbl nem keletkezik. Az ügyészség a feljelentést valószínleg el fogja utasítani.

Hegeds László ügyvéd a Facebookon közzétett posztjában kijelentette: „Ha ilyen büntetjogi szakérti vannak a DK-nak, akkor mentse meg az igazszolgáltatást tlük a nép, de nagyon. Aki ilyen súlyos állításokat így fogalmazzon meg a semmire, az nem való a politika közelébe.”  Az ügyvéd szerint a szerzdés önmagában csak közvetett bizonyíték, a szerzdési szándéknak kell kimeríteni a bncselekményt.

Horváth Lóránt ismert ügyvéd, az Ügyvédkör elnöke szerint Sulyok Tamással összefüggésbe hozott ügy a kétezres évek elején semmilyen módon nem volt törvénysért. Az ügyvéd véleménye azért releváns, hiszen a szakterületei az alábbiak: költségvetést károsító bncselekmények védelme, gazdasági bncselekmények, adójog, gazdasági jog. Az Ügyvédkör szakmai szervezet elnöke emlékeztetett: a földtörvény célja valóban az volt, hogy magyarországi termföld ne kerüljön külföldi tulajdonba. Horváth Lóránt, azok alapján, amiket Dobrev Klára állított, úgy véli, a haszonélvezet átadása önmagában nem jogellenes.


vissza