A kormány csütörtökön jelentette be, hogy lezárult a tranzakció, és közel 20 év után újra nemzeti többségi tulajdonba került a reptér.

A vételár 3,1 milliárd euró, a hitelezõi konzorciummal történt megállapodással a korábbi tulajdonosok által felvett 1,44 milliárd eurónyi hitelt pedig meghosszabbították. Vételár-arányosan a magyar állam 80 százalékos tulajdonrészt szerzett a Budapest Airport Zrt.-ben, a francia társbefektetõ VINCI pedig 20 százalékot.

A kormány a piaci értékbecslésben szereplõ összeghez, de az infláció miatt a két évvel ezelõtti ajánlathoz képest is kedvezõbb áron vette meg a Budapest Airportot. A korábbi hosszú távú hitel átvállalásával az egy összegben fizetendõ összeg nem éri el a 2,5 milliárd eurót, a hitelt a stabilan magas reptéri nyereségbõl lehet fizetni.

Az állam az eladásokkal a pénzeszközeit, valamint a tulajdonosi struktúráját csökkenti, tárgyi eszközeit racionalizálja: az állam könyveinek eszközoldalát mozgatja a tranzakció. Számvitelileg a reptér megvásárlása nem módosít semmit, nem mérlegrontó tétel. A tranzakció neutrális az eredményszemléletû költségvetési kimutatás szempontjából, csak pénzforgalmi hatása van.

A koronavírus éveit követõen az elmúlt 2 évben a Budapest Airport magas jövedelmezõséggel mûködött – mondta Varga G. Gábor légiipari szakértõ. Az Egek Ura blog szerkesztõje emlékeztetett: a repülõtér a 2022-es 277,7 milliárdos és a 2023-as 337,8 milliárd forintos árbevétel után stabilan, 2022-ben 76,6, tavaly 74 milliárd forintos adózott eredményt tudott felmutatni. Márpedig a 22-27 százalékos bevételarányos profit más iparágakkal összevetve sem lekicsinylendõ. Ráadásul a légiiparban minél nagyobb egy-egy szereplõ, annál markánsabb a profittermelõ képesség. E tekintetben érdemes beszélni arról, hogy Magyarország elsõ számú reptere komoly fejlesztések elõtt áll  – emelte ki a szakértõ, majd hozzátette, hogy a cargobázis további fejlesztése, a Liszt Ferenc reptér intermodális központtá fejlesztése valóban sokmilliárdos beruházást igényel, ám hihetetlen lehetõségeket rejt és komoly megtérüléssel kecsegtet. A mostani megállapodás szerint az új tulajdonosok 2080-ig szedhetik a repülõtérbõl származó hasznot.

Hogy a légiáru-forgalom milyen bõvülésre képes, azt jól mutatja, hogy tavaly már 50 százalékkal meghaladta a 2019-es év adatát a 200 ezer tonnányi, a budapesti repülõtéren megforduló áru mennyisége. A folyamatban lévõ beruházások többnyire a Terminál 2 kapacitásnöveléséhez, a Terminál 1 újranyitásához és az új Terminál 3-hoz köthetõ beruházásokhoz kapcsolódnak.

Tavaly 77 millió euró értékben végeztek kapacitásbõvítõ és infrastrukturális fejlesztéseket. A társaság korábban azt kommunikálta, tavaly 14,7 millió utas fordult meg a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülõtéren, ami a járvány elõtti utasforgalom 91 százalékát jelenti. Idén a forgalom megközelítheti a rekordnak számító, 2019-ben elért 17 milliót.

Ezzel a reptér lényegében kimeríti a kapacitását, ha nem akarják mesterségesen megállítani az utasforgalom növekedését, a további fejlesztések nem halogathatóak. Már csak azért sem, mert 2030-ra 30 milliós utasforgalom elérése a cél. Ehhez szükség van a 3. terminál megépítésére, amely a fejlesztések felgyorsításával 2027-ben nyílhat meg. Átmenetileg pedig az 1-es terminál újranyitása segíthet csökkenteni a zsúfoltságot.

Fontos látni azt, hogy a fejlesztések nem csak a kiadási oldalon jelentenek tételt. A nagyívû fejlesztések megrendeléseket és munkahelyeket jelentenek, s ezen keresztül növelik a gazdasági teljesítményt. A megnövekedett teher és személyforgalom a logisztikai és a turisztikai ágazat bevételeinek számottevõ növelésével mélyíthetik el a magyar gazdaság növekedését.

A fejlesztések színvonalára garanciát jelenthet, hogy a magyar állam partnere a mûködtetésben a világ egyik legnagyobb és leghatékonyabb reptér üzemeltetõje. Orbán Viktor ezt így fogalmazta meg a reggeli interjújában: az államnak kötelessége profikat bevonni a mûködtetésbe, ezért társultak a franciákkal.