Aki Budapesten nõtt fel − vagy legalábbis gyakran áthalad a Szabadság hídon −, minden bizonnyal felmerült benne a kérdés, hogy mi lehet a pesti hídfõnél álló két pici épület, amely látszólag kihasználatlan, mégsem bontják le vagy alakítják át.

A budapesti hidakon 1703-tól 1918. november 30-ig kellett vámot fizetni, amelyet jellemzõen a hajóhídon csengettek ki azok, akik átkeltek Budáról Pestre (vagy fordítva). Nemcsak vámot szedtek ezekben az épületekben, hanem a hídfenntartás egyéb feladataira is használták õket. A második világháborúban felrobbantott hidak újjáépítése után két vámház kivételével az összeset elbontották: csak a Szabadság híd két pesti épülete maradt meg az utókornak.

A déliben ma a hídmester irodái találhatóak, míg az északit 1997-ben a Közlekedési Múzeum kapta meg, ahol egy kisebb hídtörténeti kiállítás nyílt, amely kizárólag akkor volt látogatható, ha a hídmester vagy egy múzeumi kolléga kinyitotta az épületet. A kiállítást végül technikai okok miatt bezárták. Azóta eltelt néhány évtized, az állandó, ingyenesen mûködõ kiállítás végül idén állt össze, és nyitotta meg kapuit. A tárlat a fõváros és a Duna kapcsolatát mutatja be a kétszintes épületben, a hidakhoz kapcsolódó vagy a hidakból származó tárgyakon keresztül.    

A múzeum dolgozói semmiképp sem részletekbe menõ, a legapróbb információkat is tartalmazó, tudományos értekezésekkel telepakolt kiállítást raktak össze, hiszen 2x13 négyzetméternyi terület egy ilyen nagyszabású projekt lebonyolításra túl kicsi lenne. Helyette alapvetõ és érdekes információkat adnak át a látogatóknak, amelyek felkelthetik érdeklõdésüket a téma iránt.