Betöltés folyamatban...

Ügyfélkapu

Felhasználónév:
Jelszó:

Hírek -

Szakértõk szerint elévültek már azok az ügyek, amelyekkel Dobrev Klára vádolja az államfõt

2024.05.23

Több jogász is megszólalt abban az ügyben, amely szerint Dobrev Klára, a DK EP-listavezetõje köztörvényes bûnözõnek nevezte Sulyok Tamás köztársasági elnököt egy földvásárlással kapcsolatos ügyben.

Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselõje azt állítja, dokumentumokkal tudja bizonyítani, hogy „Sulyok Tamás köztársasági elnök köztörvényes bûnözõ”. Az ellenzéki politikus azt állítja, hogy bizonyítani tudja, hogy az államfõ a földmaffia figurájaként, ügyvédként, törvényellenesen, vélhetõen bûnszervezetben, a 2000-es évek elején pénzért játszott át magyar termõföldeket külföldieknek.

Dobrev Klára az ezzel kapcsolatos dokumentumokat csütörtökön adja át az ügyészségnek. Sulyok Tamás közben jelezte, törvénybe ütközõ szerzõdés megkötésében sosem vett részt, és megteszi a szükséges jogi lépéseket az ügyben.

Az ATV Egyenes beszéd címû mûsorában megszólaltatott jogászok szerint a DK EP-listavezetõje csütörtökön hiába adja át a megszerzett iratokat az ügyészségnek, az elévülés intézménye miatt szinte biztosan elutasítják az államfõ elleni feljelentést.

Zamecsnik Péter ügyvéd szerint soha nem is fog kiderülni, megalapozott-e Dobrev Klára állítása, mert az eljárásjogi akadály miatt az ügyészség nem fog nyomozást elrendelni.

Hack Péter, az ELTE Büntetõ Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszékének vezetõje azt mondta: a törvény értelmében három napja lenne az ügyészségnek dönteni, de az elévülés miatt a törvény értelmében el kell utasítania a feljelentést, mert a részletek viszonylag kevéssé ismertek, de az bizonyos, hogy ez nem lehet olyan bûncselekmény, ami húsz év távlatában is büntethetõ lenne. Tehát maximum az elkövetéstõl számított három éven belül elévült – tette hozzá.

Pokol Béla jogtudós, politológus, az Alkotmánybíróság volt tagja saját Facebook-oldalán fejtette ki véleményét. Szerinte inkább Dobrev Klára minõsítése vet fel aggályokat. A profi ügyvéd épp azért profi, mert az esetekre vonatkozó szembefutó szabályozások réseiben megtalálja a lehetõségeket, és a büntetõjog »nullum crimen sine lege« (nincs bûncselekmény kifejezett törvényi tényállás nélkül) pedig meghúzza a határokat, hogy e résekbe esõ mikor egyben bûncselekmény is. Az ügyvédi munka tele van ilyen rések keresésével és az ügyfelek érdekében ezek kihasználásával éppúgy, ahogy az üzleti világban a vállalkozók a bevett adóoptimalizálások és könyvelési ügyességek tömegével élnek, amit az ellenoldal jogásza ügyfele érdekében az üzleti vitákban és perléseik során sokszor megengedhetetlennek minõsít. Így az, hogy a Dobrev által felhozott eset az államfõ ügyvédi elõéletébõl minek minõsül, csak nagyon alapos jogi elemzés és értelmezés után dönthetõ el. Ellenben az, hogy most mindezeket megelõlegezve köztörvényes bûnözõnek nevezi az államfõt, kimeríthet néhány tényleges bûncselekményt. Feltehetõen ezt õ is tudja, és csak az EP-képviselõi mentelmi joggal a háta mögött mert ilyet tenni – tette hozzá Pokol Béla.

A szóban forgó zsebszerzõdésekkel kapcsolatban a hvg.hu megkérdezte Magyar György ügyvédet, hogy valóban bûncselekménynek minõsültek-e akkoriban, tehát a 2014-es uniós csatlakozásunk és az akkori törvénymódosítás elõtt az ilyen típusú zsebszerzõdések. Magyar György hangsúlyozta, hogy minden egyes büntetõjogilag releváns tényállás megítélésénél az a legelsõ eldöntendõ kérdés, hogy az adott ügyben van-e akadálya a büntetõjogi felelõsségre vonásnak. Mivel azonban az elkövetéskori Btk. rendelkezik az elévülési idõrõl, ebben az esetben megállapítható, ha valóban a 2000-es évek elején történtek visszaélésszerû magatartások, akkor azóta már kb. 20 esztendõ eltelt. Az ilyen típusú bûncselekmények elévülési ideje pedig azonos a büntetési tétel felsõ határával, amely jelen esetben maximum 5 év. Magyar György kifejtette: a büntethetõségnek, ha nem lenne elévülés, feltétele lenne, hogy a szerzõdés semmis legyen. Ez pedig nem büntetõjogi, hanem polgári jogi jogkövetkezmény, amire viszont máig vonatkozóan lehet hivatkozni. És akár az ügyészség is kezdeményezhet ilyen polgári pert. Vagyis a felvetett ügynek lehet esetleg polgári jogi, politikai, erkölcsi következménye, de igen nagy valószínûséggel büntetõeljárás ma már ebbõl nem keletkezik. Az ügyészség a feljelentést valószínûleg el fogja utasítani.

Hegedûs László ügyvéd a Facebookon közzétett posztjában kijelentette: „Ha ilyen büntetõjogi szakértõi vannak a DK-nak, akkor mentse meg az igazszolgáltatást tõlük a nép, de nagyon. Aki ilyen súlyos állításokat így fogalmazzon meg a semmire, az nem való a politika közelébe.”  Az ügyvéd szerint a szerzõdés önmagában csak közvetett bizonyíték, a szerzõdési szándéknak kell kimeríteni a bûncselekményt.

Horváth Lóránt ismert ügyvéd, az Ügyvédkör elnöke szerint Sulyok Tamással összefüggésbe hozott ügy a kétezres évek elején semmilyen módon nem volt törvénysértõ. Az ügyvéd véleménye azért releváns, hiszen a szakterületei az alábbiak: költségvetést károsító bûncselekmények védelme, gazdasági bûncselekmények, adójog, gazdasági jog. Az Ügyvédkör szakmai szervezet elnöke emlékeztetett: a földtörvény célja valóban az volt, hogy magyarországi termõföld ne kerüljön külföldi tulajdonba. Horváth Lóránt, azok alapján, amiket Dobrev Klára állított, úgy véli, a haszonélvezet átadása önmagában nem jogellenes.


vissza