Hírek -
Lakógyûlésen dönthetnek a budapestiek a Lánchíd végleges forgalmáról
2023.04.26
Számos lehetõség kínálkozik arra, hogy a Lánchíd végleges forgalmára optimális megoldás születhessen. Ehhez azonban elõtte részletes vizsgálatok szükségesek. A megszólaltatott közlekedési szakértõk szerint, annyi biztos, hogy a forgalom hosszú távú meghatározása nem lakossági feladatkör. Az ügyben most mégis politikai döntés születhet, amelyre a „lakógyûlés” borítékolható eredménye legfeljebb hivatkozási alapot teremthet.
Május elején indítja el a Fõvárosi Önkormányzat a nagy lakógyûlést, amelyen a budapestiek több különbözõ kérdésben is kifejthetik véleményüket. Ehhez postai úton egy névre szóló borítékban kapják meg a szavazást lehetõvé tevõ egyéni azonosító kódjukat.
Lapunk úgy tudja, hogy ebben a formában kérik a budapestiek véleményét egyebek mellett arról is, hogy mi is legyen a Lánchíd végleges gépjármûforgalmával. Kiss Ambrus fõpolgármester-helyettes egyelõre csupán annyit árult el, hogy hamarosan bejelentjük azt a menetrendet, ahogy kikérjük a budapestiek véleményét, ennél egyelõre hadd ne mondjak többet!
A nyáron így összegyûjtött vélemények alapján dõlhet el, hogy a fõváros legrégebbi hídját a teljes felújítást követõen a személygépkocsik elõtt is megnyissák-e. Almássy Kornél, a Budapesti Mûszaki Egyetem Út- és Vasútépítési Tanszékének egyetemi docense szerint egyáltalán nem mindegy a döntéshozatal mikéntje, ugyanis ez nem egy népszavazás vagy közvélemény-kutatás hatásköre, hanem egyértelmûen szakmai kérdés.
A teljes hídzár idõszakában a BKK modellkísérleteket végzett, amelyben megvizsgálták Budapest kilenc nagy forgalmú hídjának közlekedési súlyát, ez alapján pedig arra a megállapításra jutottak, hogy a Lánchídnak már a felújítás elõtt is minimális volt a szerepe a gépjármû-közlekedésben, itt csupán az átkelõ forgalom 4 százaléka zajlott, tehát a torlódásokat a kapcsolódó úthálózat szûkössége, nem pedig a forgalom intenzitása okozta.
Almássy Kornél szerint azonban módszertani hiba volt az északi Megyeri hidat, illetve délen az M0-sként ismert Deák Ferenc hidat beleszámolni, ugyanis Budapest közlekedésének az egyik fõ problémája, hogy a forgalom nagy része Buda és Pest között egy viszonylag szûk belvárosi Duna-szakaszon zajlik. A két M0-híd nélkül a Lánchíd az átkelõ forgalomnak már 6 százalékát bonyolítja, és a lezárás szinte mindegyik Duna-híd forgalmát megnöveli. Az Erzsébet híd és Margit híd forgalmát csúcsidõben akár több mint 15 százalékkal!
A BKK a Lánchidat érintõen korábban három alternatívát vizsgált meg:
- A felújítás elõtti forgalmi rend visszaállítása.
- Csak közösségi közlekedéssel, taxival, motorkerékpárral és kerékpárral lehet áthajtani a hídon.
- A Lánchíd Pestrõl Buda felé, ezzel párhuzamosan pedig a Szabadság híd Budáról Pest felé történõ egyirányúsítása.
A kutatásuk alapján végül a második verziót ajánlották tesztjelleggel a városvezetés számára, e szerint zajlik ma is a hídon a forgalom. A közlekedési szakember hangsúlyozta, hogy az uralkodó vélemény a budapesti autósforgalom tiltása irányába mutat, aki pedig ezzel vitatkozna, azt maradinak bélyegzik. Azt is hozzátette, hogy a kialakult helyzet az elmúlt harminc év elmaradt közúthálózati és közösségi közlekedés fejlesztésének hiányából fakad. A BKK még adós a csúcsidõszakok forgalmi vizsgálatával, pedig szerinte érdemes lenne átgondolni például az õszi, téli fokozottabb forgalmi hónapokban, hogy akkor engedjék az autósok áthajtását, és csak a melegebb évszakokban tiltani a közlekedésüket.
Erre persze jöhet az a válasz, hogy akkor majd dugóban áll rajta a 105-ös busz, miközben ugyanúgy dugóban áll a 9-es busz is a Margit hídon, csak azt nem teszi szóvá senki – fûzte hozzá Almássy Kornél. Azt is érdemes lenne megnézni, hogy ténylegesen mennyien használják a Lánchídon áthaladó BKK-buszokat (beleértve az új 210-es járatot is). A BKK modellszámítása nem csúcsidejû, csupán átlagos forgalmi számokat mutat, miközben a város közlekedése szempontjából a csúcsidõ az igazán fontos – szögezte le.
Arra vajmi kevés az esély, hogy a Lánchídra úgy engedték volna rá a 210-es új buszjáratot, hogy aztán õsztõl esetleg már a dugóban vesztegeljen – adott egy észszerû magyarázatot Dorner Lajos, a Városi és Elõvárosi Közlekedési Egyesület elnöke arra, hogy miért borítékolható már most a kérdésben a „lakógyûlés” autókat kitiltó döntése.
A VEKE szerint egyébként a kérdést nem is lehet úgy feltenni, hogy menjen a Lánchídon személygépjármû-forgalom vagy ne menjen, hiszen vannak további releváns alternatívák is.
Ha már komolyan vesszük a fenntarthatósági szempontokat, akkor illene legalább megfontolni a (valódi) zöld rendszámos autók hídon átengedésének kérdését. Az is vizsgálat tárgya kellene legyen, hogy a carsharing autók, (amelyek egyenként állítólag három normál autó használatát váltják ki, azaz utasforgalmi és emissziós szempontból is kedvezõek a város számára) átmehessenek-e. További szempont lehet az autót használó (valódi) mozgáskorlátozottak gépkocsijainak átengedése, már csak a sokat hangoztatott szolidáris város szlogenre tekintettel is – említ néhány komoly lehetõséget. Lehetne akár a dugóval szemközti irányba egyirányúsítani a Lánchidat – említ egy további lehetõséget.
A Lánchíd esetében a Déli pályaudvaról a Bajcsy-Zsilinszky útig terjedõ területet egyben kellene a BKK-nak feltérképeznie, a maga közlekedési komplexitásában megvizsgálnia. Természetesen az sem lenne helyes, ha minden úgy maradna, ahogy a híd felújítása elõtt volt, hiszen akkor a dugókat is visszahoznánk. Dorner Lajos szerint a hangsúlyt a vizsgálatra és a jobb megoldások keresésére kell helyezni, erre utaló jeleket azonban nem mutat a városvezetés. E borítékolható döntésével valójában politikai döntést hoz, amely már a jövõ évi önkormányzati választás elõszele lehet.
Nem megoldást keresnek, hanem eszkalálni akarják a helyzetet. Ez már a kampány része – összegezte röviden a Lánchíd közlekedését érintõ várható döntést Dorner Lajos, a VEKE elnöke.
