16 bank hozhatja össze egy új európai fizetési rendszer alapjait, mellyel a magyarországihoz hasonlóan egész Európában azonnal megérkezik egy átutalással elindított euróösszeg a címzett bankszámlájára. A projekt nevét érdemes megjegyezni, mert egyre többet fogunk róla hallani a jövõben: European Payment Initiative, azaz Európai Fizetési Kezdeményezés. Az Európai Bizottság várakozásai szerint a rendszer 2022-re már teljes körûen kiépülhet.

Az Európai Központi Bank (EKB), mint az euroalapú fizetésforgalom biztonságáért, hatékonyságáért felelõs szervezet a TARGET-2-re épülõ Target Instant Payment System (TIPS) nevû rendszert hozta létre az azonnali átutalás kiépítésének biztosítására még 2018-ban, amellyel párhuzamosan egy másik rendszer is kiépült nagyjából ugyanebben az idõben. Ugyanis 2017-ben, másfél évnyi fejlesztés után az 52 nagy európai bank (köztük az OTP Bank) alapította EBA Clearing is elindult az azonnali fizetés infrastruktúrájával, EBA Clearing RT1 néven. Utóbbi esetben a csatlakozó banknak TARGET2 számlával is kell rendelkeznie, aminek igen egyszerû a magyarázata: az Európában lebonyolított euróátutalások 90 százalékát ma már ez a rendszer dolgozza fel.

Az idén március 2-án elindult hazaihoz hasonló azonnali fizetési rendszerek (AFR) Európa 19 országában léteznek, ám ezek összekötése, s így az azonnali fizetések nemzetközi euró átutalási forgalomban történõ biztosítása elég nagy falatnak tûnik. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy most egy újabb ilyen kezdeményezésrõl hallunk, amelynek az elsõ szervezési munkái tavaly novemberben indultak el. Az European Payment Initiative, azaz EPI nevû rendszert 16 bank alapította, amelyek közös célja, hogy az azonnali fizetési rendszereket összekösse. Itt azonban már közös bankkártyáról és elektronikus pénztárcáról is szó van, tehát közel sem csak az átutalások lebonyolítása az egyetlen céljuk.

Az EPI célja egy egységes páneurópai fizetési megoldás létrehozása, egységes európai kártya és digitális tárca megoldással, amely egész Európán belül elfogadottságot biztosít majd a felhasználók számára.

Az Európai Központi Bank (EKB) azonban egyáltalán nem tekint riválisként az újabb AFR rendszerre, sõt kifejezetten üdvözölte a kezdeményezést, hangsúlyozva, hogy ezzel a rendszerrel a boltokban is lehet majd fizetni, és a bankkártya segítségével a készpénzfelvétel is elérhetõ lesz. Bár ez az elõny hazánkat már nem érinti, hiszen ez a korlát nálunk már sok-sok éve megszûnt, de tíz európai országban még mindig vannak olyan nemzeti kártyarendszerek, amelyek nem fogadnak el bankkártyákat más EU-tagállamokból. Emellett egyre növekszik az olyan innovatív szolgáltatások száma, mint például a mobil pénztárcák, amelyek csak nemzeti szinten mûködnek (ebben viszont már Magyarország is érintett).

Nyilvánvaló, hogy az egységes európai fizetési rendszer biztosítása, mely az unió minden tagállamában biztosítja a fizetéseket, nem csak az átutalásoknál, de a boltokban, sõt az interneten is, az Európai Unió egyik legfontosabb szellemisége, a szolgáltatások és a tõke szabad áramlása alapján régóta kívánatos lenne, de ennek kiépítése egyáltalán nem egyszerû feladat. Nem csak informatikai vagy jogi szempontból, hanem azért sem, mert ezek a rendszerek minden országban viszonylag belterjesek, hiszen elsõsorban a nemzeti célok megvalósítására épültek ki, közös európai érdek nem, vagy csak alig állt mögötte.

Az EPI kezdeményezése, melyet a koronavírus-járvány miatt tavasz helyett csak most jelentettek be, egy válasz erre a kihívásra.

Célja a kártya-, online és mobil fizetések nemzeti rendszereinek kiváltása egy egységes európai infrastruktúrával, mely megszüntetné a jelenlegi széttöredezettséget. Az EKB sajtóközleményében Fabio Panetta, az igazgatóságának tagja ki is emelte, hogy az EPI rendszerének az euróövezeti országokat, végül pedig az egész Európai Uniót ki kell szolgálnia.

Az EPI az Európai Bizottság várakozásai szerint 2022-ben már teljes mértékben mûködni fog a kontinensen.